Aktív Iskola: egy év alatt sokat javult a programban résztvevő diákok fittségi állapota

Az Aktív Iskola programban mintegy 92 ezer gyerek vett részt.

A 2022/2023-as NETFIT felmérés szerint a diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott. Arról nem is beszélve, hogy az állóképességi ingafutás teszten a tanulók fele (fiúk: 61,1%; lányok: 52,3%) éri el az egészségzónát. A 11 évesek közül 3-ból 2 gyereknek még megfelelő volt az állóképessége, ehhez képest a 18 évesek között már csak 3-ból 1-nek.

Hiába van mindennap testnevelés, ez nem jelenti azt, hogy a diákok mozognak is. Az Eduline-on korábban beszámoltunk olyan intézményekről, ahol mivel nincsen tornaterem, ezért a diákok a környező macskaköves utcákon futnak, de arra is van példa, hogy rossz időben tesi helyett filmet néznek a teremben.

Mivel a mozgás az egészség egyik alappillére, ezért a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elindította az Aktív Iskola programot, amelyben a 2023/2024. tanévben 304 intézmény vett részt. Ennek keretében nemcsak a korábban hiányzó iskolai sportkörök indultak el, hanem az intézmények többek között diáksportfesztiválokat és sportnapokat szerveztek, bővítették a 15 perces szabadtéri mozgásszüneteket és népszerűsítették az aktív közlekedést is.

Az Aktív Iskolákban a gyerekek 70%-a már legalább heti háromszor az aktív közlekedést választja, ha iskolájával azonos településen él

- olvasható az MDSZ közleményében.

Egy év alatt a diákok fittsége is sokat javult: az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. A mozgás mennyisége pedig a 2024-es NETFIT eredményén is meglátszott, ugyanis a programhoz csatlakozott iskolák tanulóinak volt jobb átlagosan a fittségi állapotuk.

A NETFIT felméréssel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.