Aktív Iskola: egy év alatt sokat javult a programban résztvevő diákok fittségi állapota

Az Aktív Iskola programban mintegy 92 ezer gyerek vett részt.

A 2022/2023-as NETFIT felmérés szerint a diákok negyede túlsúlyos vagy elhízott. Arról nem is beszélve, hogy az állóképességi ingafutás teszten a tanulók fele (fiúk: 61,1%; lányok: 52,3%) éri el az egészségzónát. A 11 évesek közül 3-ból 2 gyereknek még megfelelő volt az állóképessége, ehhez képest a 18 évesek között már csak 3-ból 1-nek.

Hiába van mindennap testnevelés, ez nem jelenti azt, hogy a diákok mozognak is. Az Eduline-on korábban beszámoltunk olyan intézményekről, ahol mivel nincsen tornaterem, ezért a diákok a környező macskaköves utcákon futnak, de arra is van példa, hogy rossz időben tesi helyett filmet néznek a teremben.

Mivel a mozgás az egészség egyik alappillére, ezért a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elindította az Aktív Iskola programot, amelyben a 2023/2024. tanévben 304 intézmény vett részt. Ennek keretében nemcsak a korábban hiányzó iskolai sportkörök indultak el, hanem az intézmények többek között diáksportfesztiválokat és sportnapokat szerveztek, bővítették a 15 perces szabadtéri mozgásszüneteket és népszerűsítették az aktív közlekedést is.

Az Aktív Iskolákban a gyerekek 70%-a már legalább heti háromszor az aktív közlekedést választja, ha iskolájával azonos településen él

- olvasható az MDSZ közleményében.

Egy év alatt a diákok fittsége is sokat javult: az Aktív Iskolákban a WHO által javasolt napi 60 perces mozgást már az első tanévben is elérte a gyerekek 50%-a, szemben a hazai és világátlag 20%-kal. A mozgás mennyisége pedig a 2024-es NETFIT eredményén is meglátszott, ugyanis a programhoz csatlakozott iskolák tanulóinak volt jobb átlagosan a fittségi állapotuk.

A NETFIT felméréssel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.