A szakszervezetek a BM-nek küldött levélben kérik a pedagógusok iskolakezdési támogatásánák kifizetését

A PDSZ jogászai szerint a rendelet alapján a munkáltatónak oda kell adnia a tanároknak járó pénzt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben kéri a Belügyminisztériumot, hogy adják oda az iskolakezdési támogatás fedezetét minden fenntartónak, és az ezzel kapcsolatos ellentmondások miatt tisztázzák a jogalkotói szándékot – írja a Telex.

Korábban az Eduline is megírta, hogy a tankerületek pénzhiányra hivatkozva több pedagógus iskolakezdési támogatására leadott igényét elutasították. Egyes tankerületek a döntést azzal indokolták, hogy az iskolakezdési támogatást a „munkáltató mérlegelési jogkörébe utalta a jogalkotó”. Máshol pedig arra hivatkoztak, hogy a „jelenlegi költségvetésünk ennek fizetését nem teszi lehetővé.”

Az iskolakezdési támogatás gyerekenként az augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45 százaléka, ami jelenleg 120 060 forint.

Mivel a támogatásról szóló jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, így vita alakult ki arról, hogy a támogatásnak automatikusan kellene-e járnia, vagy a munkáltató dönthet annak odaadásáról.

A PDSZ is több visszajelzést kapott arról, hogy a tankerületi központok elutasítják a kérelmeket. Nagy Erzsébet a Telexnek azt mondta:

„Ha nem jár a támogatás, akkor kiüresítették a rendeletet.”

A szervezet jogászai is megvizsgálták a jogszabályt, és szerintük a rendelet alapján a munkáltató nem mérlegelhet, oda kell adni a tanároknak járó pénzt.

„Amennyiben a munkáltató mérlegelhetne, akkor a rendeletben nem kellene részletezni a jogosultság feltételeit, ez már önmagában is ellentmondásos”

– mondta Nagy Erzsébet.

A lap megkereste a Klebelsberg Központot, ahonnan azt a választ kapták, hogy "az iskolakezdési támogatás egy, a munkáltatók által választható, de nem kötelező támogatás." Hozzátették, a tankerületek a korábbi években sem adtak ilyen támogatást a pedagógusoknak.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu