A PDSZ jogászai szerint a rendelet alapján a munkáltatónak oda kell adnia a tanároknak járó pénzt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben kéri a Belügyminisztériumot, hogy adják oda az iskolakezdési támogatás fedezetét minden fenntartónak, és az ezzel kapcsolatos ellentmondások miatt tisztázzák a jogalkotói szándékot – írja a Telex.
Korábban az Eduline is megírta, hogy a tankerületek pénzhiányra hivatkozva több pedagógus iskolakezdési támogatására leadott igényét elutasították. Egyes tankerületek a döntést azzal indokolták, hogy az iskolakezdési támogatást a „munkáltató mérlegelési jogkörébe utalta a jogalkotó”. Máshol pedig arra hivatkoztak, hogy a „jelenlegi költségvetésünk ennek fizetését nem teszi lehetővé.”
Az iskolakezdési támogatás gyerekenként az augusztus 1-jén érvényes havi minimálbér bruttó összegének 45 százaléka, ami jelenleg 120 060 forint.
Mivel a támogatásról szóló jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, így vita alakult ki arról, hogy a támogatásnak automatikusan kellene-e járnia, vagy a munkáltató dönthet annak odaadásáról.
A PDSZ is több visszajelzést kapott arról, hogy a tankerületi központok elutasítják a kérelmeket. Nagy Erzsébet a Telexnek azt mondta:
„Ha nem jár a támogatás, akkor kiüresítették a rendeletet.”
A szervezet jogászai is megvizsgálták a jogszabályt, és szerintük a rendelet alapján a munkáltató nem mérlegelhet, oda kell adni a tanároknak járó pénzt.
„Amennyiben a munkáltató mérlegelhetne, akkor a rendeletben nem kellene részletezni a jogosultság feltételeit, ez már önmagában is ellentmondásos”
– mondta Nagy Erzsébet.
A lap megkereste a Klebelsberg Központot, ahonnan azt a választ kapták, hogy "az iskolakezdési támogatás egy, a munkáltatók által választható, de nem kötelező támogatás." Hozzátették, a tankerületek a korábbi években sem adtak ilyen támogatást a pedagógusoknak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
