Kell például írásos bejelentés, és a személyes adatokhoz nem férhet hozzá.
Saját eszköz csak akkor jöhet szóba az ellenőrzés tekintetében, ha azon a pedagógus - megállapodás alapján – az érintett jogviszonyt érintő adatokat is használ
- írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete abban a bejegyzésben, amiben arra adnak választ, hogy belenézhet-e az iskolaigazgató a tanárok mobiltelefonjába.
"Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - tette fel a kérdést a PDSZ jogsegélyszolgálatának egy óvodapedagógus.
Válaszában a szakszervezet azt írja; személyes adatokba semmilyen esetben nem nézhet bele a munkáltató. Magát az eszköz ellenőrzését azonban kérheti - még akkor is, ha privát telefonról van szó - akkor, ha például a pedagógus azon használja a Krétát.
Az esetleges ellenőrzést viszont előzetesen írásban be kell jelenteni, és csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra - ha felmerül a jogosulatlan használat - hogy a pedagógus milyen célból telefonált például x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról.
Az igazgató maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs.
Hogy miért nézhet(ne) bele az intézményvezető a pedagóguso mobiljába, arról itt írunk:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
