Kell például írásos bejelentés, és a személyes adatokhoz nem férhet hozzá.
Saját eszköz csak akkor jöhet szóba az ellenőrzés tekintetében, ha azon a pedagógus - megállapodás alapján – az érintett jogviszonyt érintő adatokat is használ
- írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete abban a bejegyzésben, amiben arra adnak választ, hogy belenézhet-e az iskolaigazgató a tanárok mobiltelefonjába.
"Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - tette fel a kérdést a PDSZ jogsegélyszolgálatának egy óvodapedagógus.
Válaszában a szakszervezet azt írja; személyes adatokba semmilyen esetben nem nézhet bele a munkáltató. Magát az eszköz ellenőrzését azonban kérheti - még akkor is, ha privát telefonról van szó - akkor, ha például a pedagógus azon használja a Krétát.
Az esetleges ellenőrzést viszont előzetesen írásban be kell jelenteni, és csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra - ha felmerül a jogosulatlan használat - hogy a pedagógus milyen célból telefonált például x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról.
Az igazgató maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs.
Hogy miért nézhet(ne) bele az intézményvezető a pedagóguso mobiljába, arról itt írunk:
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
