Négyből négy magyar diák érmet szerzett a szaúdi Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián

Szeptember 8-12. között mérték össze a tudásukat a diákok egy új típusú diákolimpián Szaúd-Arábia fővárosában.

  • Székács Linda

"Négy magyar versenyző négy medált szerzett az első olyan mesterséges intelligenciára fókuszáló diákolimpián, amelyen nem csapatban, hanem egyéni versenyzésben mérték össze tudásukat" - tudatta az Eduline szerkesztőségével a Neumann Társaság.

Az első Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpiát szeptember 8-12. között tartották Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban.

A megmérettetésen 25 ország mintegy száz versenyzője vett részt. A magyar csapatot a Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kara készítette fel a versenyre.

"A középiskolás diákokra összpontosító IAIO célja a világ minden tájáról érkező fiatal tehetségek felfedezése és támogatása a mesterséges intelligencia területén. Ez a nemzetközi verseny lehetőséget kínál a diákoknak ahhoz, hogy megmutassák képességeiket a mesterséges intelligencia olyan szakterületein, mint a számítógépes látás, a robotika, a gépi tanulás, a neurális hálózatok/mély tanulás és a természetes nyelvfeldolgozás" - írják a lapunknak küldött közleményben.

A verseny első fordulójában a diákok az elméleti felkészültségükről, míg a második fordulóban a gyakorlati tudásukról adtak számot.

  • Aranyérmet szerzett Labancz Benedek, a Kecskeméti Bolyai János Gimnázium 12. osztályos tanulója.
  • Ezüstérmes lett Christ Miranda Anna, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 12., és Szilágyi Balázs, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium 11. osztályos tanulója.
  • A delegáció legfiatalabb tagja, a 10. osztályos Ungár Vince pedig bronzérmes lett. Ő a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.