Két ezüstérmet és egy összetett harmadik helyezést zsebeltek be a magyar diákok az első MI diákolimpián

A versenyt augusztus 9-15. között rendezték meg Bulgáriában.

  • Székács Linda

A magyar középiskolások két ezüstérmet szereztek, emellett összetett harmadik helyezést értek el a bulgáriai Burgaszban rendezett Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián - írja a honlapján az ELTE.

A versenyt első alkalommal, augusztus 9-15. között rendezték meg, azon hat kontinens 37 országának összesen 44 csapata mérettette meg magát. Magyarországról két csapat indult. A csapattagok kiválasztása és felkészítése a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának és az ELTE Informatikai Karának együttműködésével valósult meg válogatóverseny és felkészítőtábor formájában.

A verseny három területre összpontosított: a természetesnyelv-feldolgozásra (NLP), valamint a gépi tanulásra és a gépi látásra. A csapatok tudományos és gyakorlati fordulóban mérték össze tudásukat.

"A gyakorlati fordulót Maria Ilieva, Bulgária közkedvelt énekesnőjének közreműködésével tartották. Ő készített egy különleges remixet a Love című dalából, a résztvevők feladata pedig az volt, hogy MI-eszközök felhasználásával a rendelkezésre álló négy óra alatt egyedi lemezborítót és videoklipet generáljanak" - írják.

Az egyetem közlése szerint Burgaszban mindkét magyar csapat ezüstérmet szerzett a tudományos feladatokban (rajtuk kívül a kínai, vietnámi, mongol és észt csapatok értek el ugyancsak ezüstöt), a gyakorlati feladatokért pedig az 1-es csapat kapott ezüstérmet. Az összesítésben ez utóbbi csapat a 3. helyet szerezte meg.

A két csapat tagjai Vajda Ádám, Szilágyi Balázs, Kovács-Bánhalmi Hédi Zita és Ungár Vince, illetve Christ Miranda Anna, Lehotai Gergely, Molnár István Ádám és Nagy Dávid Leonárd voltak. A csapatokat Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem docense és Szalay Gergő, az ELTE Informatikai Kar PhD-hallgatója vezette.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.