A versenyt augusztus 9-15. között rendezték meg Bulgáriában.
A magyar középiskolások két ezüstérmet szereztek, emellett összetett harmadik helyezést értek el a bulgáriai Burgaszban rendezett Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián - írja a honlapján az ELTE.
A versenyt első alkalommal, augusztus 9-15. között rendezték meg, azon hat kontinens 37 országának összesen 44 csapata mérettette meg magát. Magyarországról két csapat indult. A csapattagok kiválasztása és felkészítése a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának és az ELTE Informatikai Karának együttműködésével valósult meg válogatóverseny és felkészítőtábor formájában.
A verseny három területre összpontosított: a természetesnyelv-feldolgozásra (NLP), valamint a gépi tanulásra és a gépi látásra. A csapatok tudományos és gyakorlati fordulóban mérték össze tudásukat.
"A gyakorlati fordulót Maria Ilieva, Bulgária közkedvelt énekesnőjének közreműködésével tartották. Ő készített egy különleges remixet a Love című dalából, a résztvevők feladata pedig az volt, hogy MI-eszközök felhasználásával a rendelkezésre álló négy óra alatt egyedi lemezborítót és videoklipet generáljanak" - írják.
Az egyetem közlése szerint Burgaszban mindkét magyar csapat ezüstérmet szerzett a tudományos feladatokban (rajtuk kívül a kínai, vietnámi, mongol és észt csapatok értek el ugyancsak ezüstöt), a gyakorlati feladatokért pedig az 1-es csapat kapott ezüstérmet. Az összesítésben ez utóbbi csapat a 3. helyet szerezte meg.
A két csapat tagjai Vajda Ádám, Szilágyi Balázs, Kovács-Bánhalmi Hédi Zita és Ungár Vince, illetve Christ Miranda Anna, Lehotai Gergely, Molnár István Ádám és Nagy Dávid Leonárd voltak. A csapatokat Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem docense és Szalay Gergő, az ELTE Informatikai Kar PhD-hallgatója vezette.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
