Belenézhet az iskolaigazgató a tanárok telefonjába?

A szeptember 1-től hatályos, az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet nem csupán a diákokra, de a tanárokra is vonatkozik.

  • Székács Linda

„Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - ezzel fordult a PDSZ jogsegélyszolgálatához egy óvodapedagógus.

A szeptember 1-jén életbe lépett rendelet szerint a 2024/25-ös tanévtől kezdve használatukban korlátozott tárgynak minősülnek a köznevelési intézményekben a kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközök. Többek között a mobiltelefonok, okosórák, laptopok, tabletek.

Ezeket a diákoktól a tanítási nap elején beszedik és egy dobozban a tanáriban, igazgatói irodában vagy a könyvtárban tárolják. De a szabály vonatkozik a pedagógusokra is, akik a rendelet szerint csak oktatási célokra használhatják a mobiljaikat, vagy abban az esetben, ha

  • valamilyen intézményen kívüli programról van szó,
  • valamilyen a pedagógus saját, vagy más életét és testi épségét vagy vagyonát veszélyeztető, más módon el nem hárítható veszély áll fenn,
  • szabálysértés vagy bűncselekmény miatti segítségkérésre használnák, továbbá ha
  • a használata a pedagógus vagy a tanuló(k) egészségi állapota miatt szükséges.

A fentebb említett esettel kapcsolatban a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írja, semmilyen személyes adatba nem nézhet bele a munkáltató, csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokat ellenőrizheti.

Mindegy tehát, hogy saját, vagy az intézmény által biztosított eszközről van szó, tilos belenézni a híváslistába, sms-ekbe, mms-ekbe, a messenger-, whatsapp-, viber-stb. üzenetekbe, jegyzetekbe és fotókba.

Saját eszközt továbbá akkor ellenőrizhet a munkáltató, ha azon a megállapodás szerint a pedagógus jogviszonyt érintő adatokat is használ. Ilyen például a Kréta alkalmazás.

"Azt ellenőrizheti a munkáltató, hogy az érintett a munkahely által biztosított eszközt tényleg csak munkavégzéssel összefüggésben használja-e, ha nincs olyan megállapodás, hogy magáncélra is használhatja (lehet olyan megállapodás, hogy használhatja magáncélra is). Ebből az következik, hogy ha valaki használja a mobiltelefonját a munkavégzés alatt, akkor azt lehet megkérdezni tőle, hogy ezt milyen célból tette. És itt jön be az, hogy milyen célból lehet használni (lásd feljebb a felsorolást)" - írják.

Az esetleges ellenőrzést azonban írásban, előzetesen be kell jelenteni. Az nem fordulhat elő, hogy a munkáltató csak úgy elkéri az alkalmazott telefonját.

Az ellenőrzés csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra, ha felmerül a jogosulatlan használat, hogy a pedagógus milyen célból telefonált x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy a pedagógus erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról, de ő maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs

- teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.