A szeptember 1-től hatályos, az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet nem csupán a diákokra, de a tanárokra is vonatkozik.
„Pedagógusként dolgozom vidéki intézményben. A tagintézmény-igazgatóm úgy értelmezi a jelenlegi telefontörvényt, hogy ugye nem használhatjuk munkaidőben csak az oktatást segítő esetekben. Ez érthető tiszta sor. De ami számomra felfoghatatlan, hogy szerinte ha a kezembe meglátja, átnézheti a telefont. A magántulajdonú telefonomat. Ez tényleg így lenne? Vagy csak azt a laptopot nézheti meg, amit az óvoda biztosít nekünk a csoport dokumentációjának vezetésére?” - ezzel fordult a PDSZ jogsegélyszolgálatához egy óvodapedagógus.
A szeptember 1-jén életbe lépett rendelet szerint a 2024/25-ös tanévtől kezdve használatukban korlátozott tárgynak minősülnek a köznevelési intézményekben a kép- és hangrögzítésre alkalmas eszközök. Többek között a mobiltelefonok, okosórák, laptopok, tabletek.
Ezeket a diákoktól a tanítási nap elején beszedik és egy dobozban a tanáriban, igazgatói irodában vagy a könyvtárban tárolják. De a szabály vonatkozik a pedagógusokra is, akik a rendelet szerint csak oktatási célokra használhatják a mobiljaikat, vagy abban az esetben, ha
A fentebb említett esettel kapcsolatban a nedolgozzingyen.hu-n a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt írja, semmilyen személyes adatba nem nézhet bele a munkáltató, csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokat ellenőrizheti.
Mindegy tehát, hogy saját, vagy az intézmény által biztosított eszközről van szó, tilos belenézni a híváslistába, sms-ekbe, mms-ekbe, a messenger-, whatsapp-, viber-stb. üzenetekbe, jegyzetekbe és fotókba.
Saját eszközt továbbá akkor ellenőrizhet a munkáltató, ha azon a megállapodás szerint a pedagógus jogviszonyt érintő adatokat is használ. Ilyen például a Kréta alkalmazás.
"Azt ellenőrizheti a munkáltató, hogy az érintett a munkahely által biztosított eszközt tényleg csak munkavégzéssel összefüggésben használja-e, ha nincs olyan megállapodás, hogy magáncélra is használhatja (lehet olyan megállapodás, hogy használhatja magáncélra is). Ebből az következik, hogy ha valaki használja a mobiltelefonját a munkavégzés alatt, akkor azt lehet megkérdezni tőle, hogy ezt milyen célból tette. És itt jön be az, hogy milyen célból lehet használni (lásd feljebb a felsorolást)" - írják.
Az esetleges ellenőrzést azonban írásban, előzetesen be kell jelenteni. Az nem fordulhat elő, hogy a munkáltató csak úgy elkéri az alkalmazott telefonját.
Az ellenőrzés csakis úgy történhet, hogy az igazgató rákérdez arra, ha felmerül a jogosulatlan használat, hogy a pedagógus milyen célból telefonált x időpontban, és maximum azt kérheti, hogy a pedagógus erre vonatkozóan mutasson be screenshotot, vagy számoljon be az üzenet tartalmáról, de ő maga nem böngészhet az eszközben, mivel személyes adatokhoz hozzáférési joga nincs
- teszik hozzá.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
