Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az előző tanévben a kompetenciamérést 2023. március 20. és 2023. június 9. között a 4-11. évfolyamon 3069 intézmény mintegy 582 347 tanulója írta meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2023-ban a 6. 8. és 10. évfolyamon minden mérési területen alacsonyabb átlageredmények születtek a 2022-es eredményekhez képest.
Északkelet-Magyarország lemaradóban
Természettudományokból sincsen ez másképp, hiszen a hatodikosok 1472 képességpontot szereztek 2023-ban átlagosan, míg 2022-ben 1500-at. A nyolcadikosok átlageredménye 1587-ről 1569-re esett vissza, míg a tizedikeseké 1767-ről 1732-re.
Ha országos szinten vizsgáljuk az évfolyamokon az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a matekhoz hasonlóan a budapesti (1532), a Csongrád-Csanád vármegyei (1509) és a Vas vármegyei (1508) teljesítettek a legjobban, és a szabolcsi, nógrádi és borsodi diákok a legrosszabbul.
A nyolcadikosok esetében a budapesti tanulók érték el a legjobb eredményt, 1635 képességpontot. A második helyet a Csongrád-Csanád vármegyében élő diákok szerezték meg (1607), míg a harmadik helyre Győr-Moson-Sopron vármegye került (1597). (Érdemes megjegyezni, hogy Vas vármegye átlagban ebben az esetben csak egy hajszállal, 1 képességponttal maradt le a dobogóról.) A legkevesebb képességpontot ebben a korcsoportban is a nógrádi, szabolcsi, és a borsodi tanulók írták.
A tizedikesek körében már a Győr-Moson-Sopron vármegyei diákok végeztek az élen 1778 képességponttal. A második helyet, picit lemaradva Csongrád-Csanád vármegyei tanulók (1769 képességpont) szerezték meg a Komárom-Esztergom vármegyében élő diákok (1768 képességpont) előtt. A legkevesebb pontot most is átlagosan a borsodi és a szabolcsi tizedikesek szerezték.
Ha megnézzük az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy (egy-egy kivételtől eltekintve), a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek természettudományos tárgyakból is ugyanazok a vármegyék végeztek az élen vagy éppenséggel az országos lista legvégén, mint matekból. Vagyis a köztudottan szegényebb Északkelet-Magyarország ebben a tekintetben is lemaradt az ország fejlettebb részéről.
Van olyan borsodi iskola, ami kiemelkedik
Egy-egy érdekes kivétel azonban akadt, hiszen például a borsodi Alsóvadászi Tompa Mihály Általános Iskola hatodikosai mintegy 230 képességponttal értek el magasabb pontot az országos átlaghoz képest annak ellenére, hogy az intézményhez tartozó családi háttérindex -2,49 volt. Ebben az iskolában a hetedikesek és a nyolcadikosok is bőven az országos átlag felett teljesítettek természettudományokból. Vagyis ez kiemelkedő pedagógiai munkáról árulkodik.
| Mi a családiháttér-index a kompetenciamérésben? |
Érdemes megjegyezni, hogy hasonló családiháttér-index mellett a hatodikosok jellemzően mintegy 1180-1200 képességpontot, a hetedikesek 1200-1240 képességpontot, míg a nyolcadikosok 1250-1300 képességpontot értek el a természettudományos tárgyakból.
Miért lettek rosszabbak a magyar diákok a természettudományos tárgyakból is?
Bár egy-egy kivétel akad, de attól még összességében sajnos a magyar diákok rosszabbul szerepeltek a 2023-as természettudományos kompetenciamérésen. Az Oktatási Hivatal szerint az eredményekre még mindig hatással lehet a covid, hiszen a vizsgált évfolyamokon 2020-ban és 2021-ben is volt online oktatás. Ennek negatív hatása nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi PISA-eredményeken is megmutatkozott.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2023-ban is jelentős változás volt a mérés lebonyolításában, tesztdizájnjában, de még a kiértékelésében is.
Ezeken kívül a pedagógushiány is rányomhatta a bélyegét a magyar diákok eredményére, hiszen a 2023-as Hintalovon jelentés szerint a matematika mellett, természettudományos szakos tanárt is nagyon nehéz találni. Például egy Pest megyei általános iskolában a tanárhiány miatt a biológiaórákat a rajztanár kapta, de a Nobel-díjas fizikus Krausz Ferenc egykori általános iskolájában sem volt ősszel fizikatanár.
Ráadásul a természettudományos pedagógushiányt a közeljövőben a pályakezdők sem enyhítik, hiszen béremelés ide vagy oda, az idei felvételin sem tolonganak a jelentkezők például az osztatlan fizika- vagy kémiatanári szakokon.
A kormány erőfeszítései ellenére fizika szakos tanárnak például első helyen mindössze 28 fő jelentkezett, kémiára pedig még ennél is kevesebben, mindössze 22-en. Hogy ez hova vezet, azt nehéz előre megjósolni, mindenesetre aggasztó, hogy a nagy pedagógusképző egyetemeken már az első félév után 25 százalékos a lemorzsolódás, és a végül csak a felvett hallgatók egyötöde megy el iskolába tanítani.
A pedagógushiánnyal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
