Továbbra is az elsősök között van a legtöbb évfolyamismétlő az 1-8. osztályosok között.
Az elsősök 4,2 százaléka, azaz 4088 fő évfolyamismétlő idén - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népszavának küldött adataiból.
A lap szerint a KSH évismétlésre vonatkozó adataiból csakúgy, mint tavaly, idén is kimaradtak az első osztályosok, így a Népszava közérdekű adatigényléssel kérte ki az erre vonatkozó számokat. Ezekből kiderült, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül 97 333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an évismétlők.
Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő, de továbbra is az elsős évfolyamismétlők aránya a legmagasabb az 1-8. osztályosok között. A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között van.
Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. Ebben az esetben általában a pedagógusok kezdeményezik, hogy az érintett gyerekek a következő tanévben is az első osztályt járják.
A lap az iskolaérettséggel kapcsolatban megjegyzi a kormány azon intézkedését, mely szerint 2020 januárjától a szülőknek és az óvodapedagógusoknak az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson.
A szigorítás veszélyeire, vagyis arra, hogy így sok hatéves kerülhet iskolaéretlenül a közoktatásba, a szakértők már korábban is figyelmeztettek. Ez ugyanis hatással lehet a teljesítményükre és nagyobb eséllyel alakulhatnak ki náluk tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
