Alig egy hetük maradt azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérelmezni az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Ha valaki elmulasztja a határidőt, akkor nincs mit tenni: a hatévesnek akkor is el kell kezdenie az elsőt, ha még nem érett rá.
Még ha bonyolultnak is tűnik a folyamat, megéri belevágni, ha valaki úgy gondolja, a gyereke még nem áll készen arra, hogy szeptembertől órákat üljön az iskolapadban.
A legtöbben helyből megkapják a plusz óvodai évet
Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint 2023/2024-es tanévben életkor alapján 100 289 nagycsoportos vált tankötelessé. A 2023/2024-es tanévre vonatkozóan a szülők 22 743 esetben kérték, hogy gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. Tehát minden negyedik hatéves esetében éltek a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal ezek közül csak 425 esetben utasította el a kérelmet, ami a beérkezett kérvények csupán 1,86 százaléka, és összesen 22 318 gyereknél engedélyezték a plusz egy év óvodát.
De nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt.
56 százalék: helyből igen
A 2024/2025-ös tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket már december 28-től lehet leadni elektronikusan ügyfélkapun keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.
Az első visszajelzések is megérkeztek, hiszen amennyiben a dokumentumok alapján a „tényállás tisztázott” az Oktatási Hivatalnak a beérkezéstől számítva 8 napon kell döntést hoznia. (Ha pedig szakszolgálati vizsgálatra van szükség, akkor ugyanerre 50 napja van.)
Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja kérésünkre elmondta, hogy idén az iskolai halasztással kapcsolatos szülői kérdőívüket cikkünk írásáig 158-an töltötték ki. Ebben többek között azt vizsgálják, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el, utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, és hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.
Ez alapján az aktuális arányok a következőképpen alakulnak:
Elutasításról eddig még nem tudnak.
Miklós ugyanakkor megjegyezte, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a csoportukban pár százalékkal jobbak szoktak lenni a statisztikák, mint az összesített országos adat. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy a csoporttagok jobban felkészültek és kicsit több támogató papírjuk van.
Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet. Ha a szülő nem mellékel semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket.
Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?
A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a
Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.
Miket kell beleírni a szülői indoklásba?
Egy jól megírt alapos szülői indoklás is hasznos lehet. A Szülői Hang segédletben gyűjtötte össze azokat az indokokat, amiket figyelembe vesznek. Például:
Nem érdemes viszont olyanokat beleírni, hogy a következő évben jobb tanítót kap vagy a barátai még egy évet az óvodában maradnak.
Akkor sem kell megijedni, ha egy jól megírt kérelem vagy a csatolt dokumentumok ellenére az Oktatási Hivatal a pedagógiai szakszolgálathoz küldi az óvodást. A korábbi évek tapasztalatai, statisztikái alapján a vizsgálatok során a szakemberek is az esetek döntő többségében megadják a plusz egy év óvodát.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
