Tudástárat nyitottak a digitális kultúra oktatásának történetéről

Tudjátok mi az a Commodore 64 vagy a Aircomp 16? Ezen a retró oldalon megismerhetitek az iskolai digitális eszközök történelmét.

Május végétől már Budapesten is látogatható lesz a Neumann Társaság központjában létrejövő SCHOOL-COMPUTER kiállítás, ami a digitális kultúra megjelenését mutatja be a közoktatásban.

Az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány tárlatához készült egy weboldal is, ami elérhető mindenki számra, akit érdekel az 1980-as évek technológiája.

A retró stílusú weboldal többek között bemutatja az oktatásban használt régi személyi számítógépeket, amelyek a kiállításon is megtekinthetőek lesznek. Ezenkívül előadások, tanulmányok és linkek is a látogatók rendelkezésére állnak az informatikaoktatás történetéről, valamint egy 3D galériában is megtekinthető néhány érdekes tárgy modellje.

Azonban az alkotók elsősorban az informatika- és a történelemtanárok munkáját szeretnék elősegíteni azzal, hogy mindezzel hasznos forrást nyújtanak a projektfeladatokhoz, illetve a diákok számára kiadható összeállítások készítéséhez.

Emellett a 11. évfolyam digitális kultúra kerettanterveinek alábbi témáihoz is segítséget jelenthet az oldal:

  • Az információs társadalom múltjában kijelölt szakasz (például személyi számítógépek története, iskolaszámítógép program bemutatása) projektmódszerrel történő feldolgozása
  • A digitális eszközök főbb egységei, azok fejlődéstörténetének főbb állomásai
  • Az informatika tudománytörténetéhez kapcsolódó bemutató vagy weboldal készítése

A weboldalt itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.