Középiskolásoknak indít tehetséggondozó programokat az ELTE IK és TTK

Szeretnék, ha több lány, hátrányos helyzetű diák és látássérült jelentkezne ilyen képzésekre.

  • Székács Linda

Az Informatikai Kar 20, a Természettudományi Kar pedig 18 millió forintos támogatást nyert, amit középiskolásoknak szóló tehetséggondozó programok finanszírozására költenek - számolt be róla a honlapján az ELTE.

Az Informatikai Kar többek között szakköröket, diákolimpiai felkészítő és pályaorientációs foglalkozásokat, valamint versenyeket, táborokat és workshopokat szervez, míg a Természettudományi Kar "az összeget olyan programokra fordítja, amelyek a kar képzéseit és kutatásait népszerűsítik a középiskolákban, köztük legalább három vidéki intézményben."

Hozzáteszik: kiemelt figyelmet fordítanának a hátrányos helyzetű régiókból érkező diákokra, céljuk továbbá, hogy minél több olyan tehetséges diák jelentkezzen természettudományi szakra, akik eddig jellemzően kisebb arányban felvételiztek ilyen képzésekre. Például lányok, hátrányos helyzetű diákok, kistérségekben élők és látássérültek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.