Az oktatáskutatók szerint megfelelő előkészítés után szükség lenne a szétaprózott iskolarendszer átalakítására, de a hogyan nagyon nem mindegy.
Az önkormányzati választások után ismét napirendre kerülhet a kisiskolák bezárása - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a hvg360. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára fake newsnak nevezte az értesüléseket.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban azt mondta, hogy kormány még 2022 nyarán megígérte az EU-nak, hogy azokat a kistelepülési iskolákat, ahol az osztálylétszámok nem érik el a 10 főt, és az iskolába járó gyerekek száma is 100-120 fő alatt marad, átszervezik és valamilyen módon integrálják egy központi intézménybe. Pintér Sándor pedig ezzel kapcsolatban a beiktatásakor úgy fogalmazott:
„Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat.”
A kisiskolák bezárása nem új ötlet
A szétaprózott magyar iskolarendszert nem először próbálták meg optimalizálni, de eddig minden kormány visszatáncolt, pedig a szakemberek szerint megfelelő előkészítés után nagyon is szükség lenne az átalakításra.
Lannert Judit oktatáskutató a portálnak kifejtette, hogy egy ilyen átszervezésnek a teljes iskolahálózatot kellene érintenie, nem pedig csak fűnyírószerűen a kistelepüléseket. Nem lehet csak úgy bezárni egy iskolát, és azt mondani, hogy a gyerekek menjenek át a szomszédos településre, ha nincsen út vagy megfelelő közlelekedés.
Lannert ezért inkább a tankerületekre bírná az átszervezést, feltéve ha ehhez helyi szinten megvan a szükséges kompetencia, például a statisztikai, közgazdasági elemző háttér. Emellett pedig meg kellene indokolni, miért pozitív dolog az átalakítás, például könnyen el tudnak jutni a gyerekek, jobbak a tanárok stb.
Nem enyhítené a tanárhiányt
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a kisiskolák fenntartása fajlagosan többe kerül, de az arányuk a teljes oktatási rendszerben alig 1 százalékot tesz ki. Emiatt önmagában még nem lenne szükség a bezárásukra. Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató kiemelte, hogy ezekben az intézményekben kevés a diák és kevés a tanár.
„Őrületes illúzió azt gondolni, hogy Magyarországon azért van tanárhiány, mert sok a kisiskola”
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az utóbbi években Budapesten és a nagyvárosokban nőtt leginkább a pedagógushiány.
Iskolabuszokra is szükség lehet
Varga jó példaként hozta a finn iskolarendszer átalakítást, amelynek keretében gyakorlatilag a nagyobb településekre központosították az iskolákat. Az oktatáskutató szerint ideális esetben helyi szinten két tanítóval szükség lenne alsó tagozatra, ha van elég gyerek. Felsőben azonban ezekben az iskolákban nem tudnak olyan minőségben tanítani, mint egy olyan intézményben, amelyik jobban felszerelt és pedagógusok tekintetében is jobban ellátott.
Az oktatáskutató megjegyezte, hogy fontos kérdés, hogy a gyerekek hogyan jutnak majd a nagyobb iskolába. Ha a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor iskolabuszrendszert kellene kialakítani.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
