Az oktatáskutatók szerint megfelelő előkészítés után szükség lenne a szétaprózott iskolarendszer átalakítására, de a hogyan nagyon nem mindegy.
Az önkormányzati választások után ismét napirendre kerülhet a kisiskolák bezárása - írja kormányzati forrásokra hivatkozva a hvg360. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára fake newsnak nevezte az értesüléseket.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban azt mondta, hogy kormány még 2022 nyarán megígérte az EU-nak, hogy azokat a kistelepülési iskolákat, ahol az osztálylétszámok nem érik el a 10 főt, és az iskolába járó gyerekek száma is 100-120 fő alatt marad, átszervezik és valamilyen módon integrálják egy központi intézménybe. Pintér Sándor pedig ezzel kapcsolatban a beiktatásakor úgy fogalmazott:
„Fel kell mérni, hogy jó-e, ha ennyi iskola van az országban, biztosan érdemes-e nyolc gyerekkel fenntartani az iskolákat.”
A kisiskolák bezárása nem új ötlet
A szétaprózott magyar iskolarendszert nem először próbálták meg optimalizálni, de eddig minden kormány visszatáncolt, pedig a szakemberek szerint megfelelő előkészítés után nagyon is szükség lenne az átalakításra.
Lannert Judit oktatáskutató a portálnak kifejtette, hogy egy ilyen átszervezésnek a teljes iskolahálózatot kellene érintenie, nem pedig csak fűnyírószerűen a kistelepüléseket. Nem lehet csak úgy bezárni egy iskolát, és azt mondani, hogy a gyerekek menjenek át a szomszédos településre, ha nincsen út vagy megfelelő közlelekedés.
Lannert ezért inkább a tankerületekre bírná az átszervezést, feltéve ha ehhez helyi szinten megvan a szükséges kompetencia, például a statisztikai, közgazdasági elemző háttér. Emellett pedig meg kellene indokolni, miért pozitív dolog az átalakítás, például könnyen el tudnak jutni a gyerekek, jobbak a tanárok stb.
Nem enyhítené a tanárhiányt
Ezzel párhuzamosan érdemes megjegyezni, hogy a kisiskolák fenntartása fajlagosan többe kerül, de az arányuk a teljes oktatási rendszerben alig 1 százalékot tesz ki. Emiatt önmagában még nem lenne szükség a bezárásukra. Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató kiemelte, hogy ezekben az intézményekben kevés a diák és kevés a tanár.
„Őrületes illúzió azt gondolni, hogy Magyarországon azért van tanárhiány, mert sok a kisiskola”
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az utóbbi években Budapesten és a nagyvárosokban nőtt leginkább a pedagógushiány.
Iskolabuszokra is szükség lehet
Varga jó példaként hozta a finn iskolarendszer átalakítást, amelynek keretében gyakorlatilag a nagyobb településekre központosították az iskolákat. Az oktatáskutató szerint ideális esetben helyi szinten két tanítóval szükség lenne alsó tagozatra, ha van elég gyerek. Felsőben azonban ezekben az iskolákban nem tudnak olyan minőségben tanítani, mint egy olyan intézményben, amelyik jobban felszerelt és pedagógusok tekintetében is jobban ellátott.
Az oktatáskutató megjegyezte, hogy fontos kérdés, hogy a gyerekek hogyan jutnak majd a nagyobb iskolába. Ha a tömegközlekedés nem megfelelő, akkor iskolabuszrendszert kellene kialakítani.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
