A hét hírei: van akinek 20, másoknak tényleg 32 százalékkal emelkedett a fizetése, a nyugdíjba vonulók viszont kimaradtak a béremelésből

Kiderült, ténylegesen mennyit keresnek a pedagógusok a béremelés után. Összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat a középiskolai felvételivel kapcsolatban. Utánajártunk, hogy milyen szabályozás vonatkozik a házi feladatok kiadására a magyar iskolákban. Mutatjuk, hogy melyek voltak a hét legfontosabb és legizgalmasabb történései.

„Túlszárnyalok így egy kezdő buszsofőrt” – ennyit keresnek a pedagógusok a fizetésemelés után

Átlagosan nettó 366 ezer forint - ennyit keresnek a fizetésemelés után, megbízási díjak nélkül a pedagógusok a PDSZ felmérése szerint. A legtöbb pedagógus a hét elején megkapta az új megbízási szerződését, benne a kormány ígérete szerint megemelt bruttó béreik összegével. A lapunknak nyilatkozó pedagógusok és a PDSZ felmérése szerint egyesek kellemesen csalódtak, mások azonban 32 százalék helyett csak 20 százalékos emelést kaptak, a hamarosan nyugdíjba vonulók pedig teljes mértékben kimaradtak a béremelésből.

Középiskolai felvételi: tudnivalók, dátumok, határidők a központi írásbeli után

Bár már túl vannak a központi felvételi vizsgán a nyolc- vagy hatosztályos középiskolába készülő negyedikesek és hatodikosok, és a kilencedik osztályba készülő nyolcadikosok, még nem jött el az ideje a hátradőlésnek és a pihenésnek, ugyanis a következő hónapokban még bőven akad teendő.

Annak érdekében, hogy a felvételi folyamata minél gördülékenyebb legyen, összegyűjtöttük, hogy milyen dátumokat és fontos tudnivalókat kell észben tartanotok a központi felvételi vizsga után.

"Nekem is volt, ez mindig így volt" - így viszonyul a magyar szülők többsége a házi feladathoz

A magyar szülők többsége még mindig ragaszkodik a házi feladathoz - derült ki egy hazai kutatásból. Ez nincsen mindenhol így, idén januárban betiltotta a házi feladatot az általános iskolákban a lengyel oktatási miniszter.

Kíváncsiak voltunk, hogy Magyarországon mennyi leckét kaphatnak a diákok, illetve ennek mi a bevett gyakorlata, ezért utánajártunk, hogy milyen szabályozások vannak érvényben az iskolákban.

Márciustól a vármegye- és országbérletet is elfogadják a BKK járatain

Akár az egész országot átszelhetjük havi 18 990 forintért, márciustól pedig Budapesten sem kell külön jegyeket és bérleteket vásárolni.

Sztrájktárgyalás: továbbra sem jár béremelés a nevelést-oktatást közvetlenül segítőknek

Január 31-én ismét sztrájktárgyalásra került sor, amin Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ült össze Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

Kihagyták a fizetésemelésből az idén nyugdíjba vonuló pedagógusokat

A szerdai sztrájktárgyaláson a KK elnöke, Hajnal Gabriella a szakszervezeti képviselőknek azt mondta; mivel a nyugdíjba vonulók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, így nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.

Hiába vásárolná meg a kormány a jövő generációját, nem az anyagiak miatt nem akarnak gyereket vállalni a huszonévesek

Anyagi problémák, klímaváltozás, mentális problémák, vagy egyszerűen csak azért, "mert nem." Egyre több fiatal nő dönt úgy, hogy nem szeretne gyereket vállalni sem most, sem pedig a jövőben, pedig az elengedett diákhiteltől kezdve a CSOK-on át a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Fiatal felnőtt nőket kérdeztünk arról, hogy miért nem szeretnének gyereket vállalni.

Kormányinfó: nem biztos, hogy a hamarosan nyugdíjba vonulók fizetését is rendezni fogják, de dolgoznak rajta

Hétfőn már a megemelt béreikre számíthatnak a pedagógusok, a hamarosan nyugdíjba vonulók ügyére pedig igyekeznek "méltányos megoldást találni".

„Én lettem Jani kísérleti nyula” – Dán Klára, Neumann János felesége írta az első modern számítógépes kódot

Folytatódik sorozatunk, amelyben híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akinek munkássága szintén megérdelmi a figyelmet.

Kaszinók, partik, négy férj és egy kis kódolás - minden ma futó számítógépes program Dán Klára több mint hetven évvel ezelőtt írt kódján alapszik. Története ugyanolyan elismerést érdemelne, mint férjéé, a polihisztor Neumann Jánosé. Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.