Akár az egész országot átszelhetjük havi 18 990 forintért, márciustól pedig Budapesten sem kell külön jegyeket és bérleteket vásárolni.
"Nemcsak megőriztük a Budapest-bérletet, hanem hogy úgy mondjam, meghosszabbítottuk Bicskéig, sőt, bizonyos értelemben Hegyeshalomig. Március elsejétől ugyanis a főváros elfogadja a Pest megyei bérletet és az országbérletet is Budapest határain belül" - jelentette be hétfő délután Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a TikTokon.
A bejelentés értelmében tehát 2024. március 1-jétől nem kell két bérletet - vármegye/országbérletet és BKK bérletet - vásárolnia azoknak, akik Budapesten dolgoznak vagy tanulnak, de nem ott élnek, hiszen a Budapesti Közlekedési Központ járatain elfogadják majd a havonta 9450 forintba kerülő vármegyebérletet, és a 18 990 forintos országbérletet is. A diákok ráadásul még jobban járnak: a 14 éven aluliak az egész országban ingyen utazhatnak majd, a 14 éven felüli diákok pedig vármegyebérletet 945, országbérletet 1890 forintért vásárolhatnak.
@karacsonygergely_ Megvédtük, sőt megerősítettük és olcsóbbá tesszük a Budapest-bérletet. Megszolgáljuk Budapest jövőjét azzal, hogy új fejezetet nyitunk a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedésben. ������ #budapest #budapesttiktok #budapesthungary #magyartiktok #főváros #karácsonygergely #karacsonygergely #magyarpolitika #budapestbérlet
♬ original sound - Karácsony Gergely
"Az új bérletrendszerrel a budapestiek és a Budapestre érkezők is olcsóbban utazhatnak. De a budapestiek duplán jól járnak. Az egyszerűbb és olcsóbb bérletvásárlással az agglomerációból érkezők közül többen választják majd a közösségi közlekedést az autó helyett. Budapest fellélegezhet!" - írja a Facebookján a főpolgármester.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
