Több bérlettípus is megszűnik és átalakul a kedvezmények rendszere.
Március 1-től ingyen utazhatnak a 14 év alatti gyermekek a helyközi közlekedésben - jelentette be Facebookon a Kormány.
A változásokról Lázár János építési és közlekedési miniszter a Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján bővebben is beszámolt, ahol a Telex szerint többek között azt is elmondta, hogy az ország- és vármegyebérleten kívül minden más bérletet megszüntetnek, mindemellett pedig két új jegyet is bevezetnek, a 990 forintba kerülő vármegye 24-et, és a 4990 forintos Magyarország 24-et, amivel a a magyar állam által működtett összes MÁV-Volán közlekedési eszközön naponta 990 forintért lehet egy vármegyében közlekedni, az országban pedig 4990 forintért.
Az átalakuló kedvezményekkel kapcsolatban a miniszter azt mondta, 65 kedvezménytípusból 22 marad: az 50 százalékos kedvezményeket tartják majd életben, a 20 és 30 százalékosakat viszont megszüntetik, többek között a közalkalmazottakét is.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozóknak, illetve a közalkalmazottaknak viszont korlátlan utazást biztosítanak 50 százalékos kedvezménnyel, tehát megszűnik a pecsételős rendszer, továbbá
Lázár János építési és közlekedési miniszter még novemberben beszélt arról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Nagyvállalati Klubjában, hogy teljes egészében ingyenessé tennék Magyarországon a 14 év alattiak utazását a tömegközlekedésen.
A részletekre a miniszter akkor nem tért ki, úgy tűnik azonban, hogy megszületett a kormányzati döntés, és 2024. március 1-től nem kell fizetniük a közlekedésért a 14 éven aluli gyerekeknek.
A fővárosban egyébként már 2021. szeptembere óta ingyenesen utazhatnak. Ezt akkor Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere vezette be.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
