A pedagógusképzésekre felvettek mindössze 20 százaléka fejezi be az egyetemet és áll munkába

9728 felvett hallgató közül csak 2231-en álltak munkába a 2023/24-es tanévben.

  • Székács Linda

Mindössze 2231 pályakezdő pedagógus állt munkába a 2023/24-es tanévben - tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól.

A 2023-ban diplomázott pedagógusok zöme - mivel a képzés öt évig tart - 2018-ban kezdte meg a tanulmányait. A felvi.hu statisztikái szerint ebben az évben az általános felvételi eljárás során 17 800-an jelentkeztek pedagógusképzésre, a pótfelvételi során pedig további 1005 fővel nőtt a jelentkezők száma. A felvettek száma végül a  tavaszi felvételit követően 9289 fő, a pótfelvételi után 439 fő volt, ami tehát azt jelenti, hogy 2018 szeptemberében összesen 9728-en kezdték meg a pedagógusképzést, azt azonban csak a töredékük, 22,9 százalékuk fejezte be.

Ez egyébként egyáltalán nem kiugró adat. A 2022/23-as tanévben végzett, 2017-ben felvett pedagógushallgatóknak is mindössze körülbelül 20 százaléka fejezte be az egyetemet, majd 1884 pályakezdő állt munkába 2022 szeptemberében.

Ez arra is rávilágít, hogy a pályára lépő pedagógusok aligha enyhítik az egyre súlyosbodó tanárhiányt. Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, tavalyhoz képest idén 1610 fővel csökkent a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma, így a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó főállású pedagógusok száma jelenleg 145 589 fő, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb. Ennek oka feltételezhetően az alacsony bérek és a státusztörvény.

A 2023-as általános felvételi során egyébként 18 673 fő jelentkezett valamilyen pedagógusképzésre, a pótfelvételin pedig további 3867 diák jelölt meg valamilyen pedagógus szakot. Közülük végül összesen 12 796-an kerültek be és kezdték meg a tanulmányaikat. Az, hogy végül hányan fejezik be a képzést és állnak munkába, évekkel később, 2028-ban fog kiderülni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.