Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ha úgy látják, hogy a kormány nem teljesíti az elfogadott feltételeket.
"Ha visszalépést tapasztalnak, leállíthatják a kifizetéseket, beleértve azt is, ha a legutóbbi módosítások bármilyen okból nem lépnek hatályba" - nyilatkozta az Európai Bizottság referense a Portfolionak a napokban feloldott uniós forrásokról.
A gazdasági portál azt követően kereste meg a Bizottságot, hogy bár a korábban szankciókkal sújtott, Magyarországnak járó uniós források egy részét december 14-én jóváhagyták (összesen 10,2 milliárd eurót), a kifizetés érdekében hozott jogszabály-módosítások, többek között az igazságügyi reform is a Magyar Közlöny szerint csak a kihirdetést követő 61. napon lépnek hatályba. Ugyanakkor a Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja, Johannes Hahn szerint a pénzek kifizetése már ezt megelőzően elkezdődhet.
Azt azonban hozzátették: egyáltalán nem biztos, hogy a kifizetések feloldva is maradnak, hiszen ha szabálytalanságokat, hiányosságokat tapasztalnak, azokat bármikor újra befagyaszthatják. Ezt jelezte korábban Didier Reynerds jogérvényesülésért felelős biztos is egy brüsszeli sajtótájékoztatón múlt héten, amin elmondta, hogy készek bármikor újra szankciókkal élni, de fontos eredménynek nevezte, hogy a magyar alaptörvény elfogadása óta az igazságügyi reform az első olyan brüsszeli intézkedés, ami segített megerősíteni a jogállamiságot. Igaz, ehhez a pénzmegvonás eszközével kellett élniük.
Ezek azok az uniós források is egyébként, amiktől a kormány függővé tette a tanárok béremelését. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a Belügyminisztérium azt közölte: egyelőre januárban csak a 10 százalékos béremelés a biztos. A továbbiakról várhatóan december 21-én, csütörtökön tárgyalnak a szakszervezetekkel.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.