Ha úgy látják, hogy a kormány nem teljesíti az elfogadott feltételeket.
"Ha visszalépést tapasztalnak, leállíthatják a kifizetéseket, beleértve azt is, ha a legutóbbi módosítások bármilyen okból nem lépnek hatályba" - nyilatkozta az Európai Bizottság referense a Portfolionak a napokban feloldott uniós forrásokról.
A gazdasági portál azt követően kereste meg a Bizottságot, hogy bár a korábban szankciókkal sújtott, Magyarországnak járó uniós források egy részét december 14-én jóváhagyták (összesen 10,2 milliárd eurót), a kifizetés érdekében hozott jogszabály-módosítások, többek között az igazságügyi reform is a Magyar Közlöny szerint csak a kihirdetést követő 61. napon lépnek hatályba. Ugyanakkor a Bizottság költségvetési ügyekért felelős tagja, Johannes Hahn szerint a pénzek kifizetése már ezt megelőzően elkezdődhet.
Azt azonban hozzátették: egyáltalán nem biztos, hogy a kifizetések feloldva is maradnak, hiszen ha szabálytalanságokat, hiányosságokat tapasztalnak, azokat bármikor újra befagyaszthatják. Ezt jelezte korábban Didier Reynerds jogérvényesülésért felelős biztos is egy brüsszeli sajtótájékoztatón múlt héten, amin elmondta, hogy készek bármikor újra szankciókkal élni, de fontos eredménynek nevezte, hogy a magyar alaptörvény elfogadása óta az igazságügyi reform az első olyan brüsszeli intézkedés, ami segített megerősíteni a jogállamiságot. Igaz, ehhez a pénzmegvonás eszközével kellett élniük.
Ezek azok az uniós források is egyébként, amiktől a kormány függővé tette a tanárok béremelését. Ezzel kapcsolatban a múlt héten a Belügyminisztérium azt közölte: egyelőre januárban csak a 10 százalékos béremelés a biztos. A továbbiakról várhatóan december 21-én, csütörtökön tárgyalnak a szakszervezetekkel.
Lecsúsztatok az álomiskolátokról? Felvettek benneteket egy hátrébb sorolt iskolába, de közben meggondoltátok magatokat? Vagy esetleg sehova sem kerültetek be az általános felvételi eljárásban? Mutatjuk, mely topgimnáziumokban és technikumokban maradtak még üres férőhelyek a rendkívüli felvételin.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint az elsők között merült fel a neve az oktatási minisztérium államtitkári pozícióival kapcsolatban, hivatalos felkérést azonban végül nem kapott. A kormány cáfolta Pilz értesüléseit.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
