Jövő héten tárgyalja a kormány a tanárok béremelését

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára jövő hét csütörtökre egyeztetésre hívta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőit.

A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor, szerint van miről tárgyalni, különösen azután, hogy az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a kormány részéről a pedagógusoknak ígért béremelésről – írta meg a Népszava.

Az újonnan feloldott uniós források kapcsán először Pintér Sándor belügyminiszter egy 10 százalékos béremelést említett a pedagógusoknak januárra, viszont Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Blikknek adott interjújában azt mondta, hogy ha Magyarország megkapja a korábban visszatartott kohéziós források egy részét, ami kb. 10,2 milliárd eurót jelent, akkor a kormány akár 30-40 százalékos béremelést is adhat a pedagógusoknak.

Azt RTL Híradó ennek kapcsán megkereste a Belügyminisztériumot, ahol először azt közölték, hogy továbbra is csak 10 százalékos emeléssel számolnak.

Ezt követően a Népszava érdeklődött a Miniszterelnökségnél, akiknek már azt írták, az Európai Bizottság szerdai döntését a kormány a jövő heti kormányülésen a tanár-béremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt.

Azt fogjuk kérni, hogy öntsünk tiszta vizet a pohárba, mert a miniszterek összevissza beszélnek. De nekem az az érzésem, mindez csak parasztvakítás. Az EU nem előre fizet, hanem utófinanszíroz. Vagyis a kormánynak előbb hazai forrásból kell nagyobb mértékben megemelnie a béreket, amit az EU később kifizet – fogalmazott Gosztonyi Gábor.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.