A Klebelsberg Központ szerint a tartozás kifizetetlen rezsiszámlákból származik, a kormány viszont azt állítja, hogy a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat biztosították.
A Klebelsberg Közpot szerint kifizetetlen rezsiszámlákból származik a tankerületek 1,6 milliárd forintos adóssága, a kormány viszont nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egyes tankerületekben 100 millió forint fölötti adósságok is felhalmozódtak, míg máshol ennél kevesebb vagy semennyi tartozás nincsen, a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat pedig biztosították - írta meg a Népszava.
Szerdán mi is beszámoltunk róla, hogy a tankerületi központok lejárt adósságának összege október óta 1,3 milliárd forintról további 300 millió forinttal nőtt, így jelenleg 60-ból 38 tankerületi központnak van adóssága. A legnagyobb mértékű adósságot a
halmozta fel.
A tankerületek fenntartója, a Klebelsberg Központ ugyanakkor a Népszava megkeresésére azt írta, ez nem jelenti azt, hogy a tankerületek el lennének adósodva, hiszen ezek együttes költségvetése 692,3 milliárd forint, aminek az 1,6 milliárd forintos tartozás csak 0,23 százaléka.
Úgy tűnik azonban, hogy a kormányt jobban foglalkoztatja, miből származik a hiány. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a lap kérdésére azt válaszolta, tájékoztatást kértek a Belügyminisztériumtól (BM) arról, hogyan lehetséges, hogy egyes tankerületeknek van, másoknak nincs felhalmozódott tartozása. Választ egy hónapon belül várnak.
Ezzel kapcsolatban már Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője is érdeklődött a BM-nél. Válaszul Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár a Klebelsberg Központ felelősségét említette, mivel a tankerületek hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése, valamint az irányadó jogszabályok betartása a fenntartó kötelessége. Az államtitkár továbbá azt is kijelentette, hogy a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat a kormány állta, ez viszont ellentétes a KK azon állításával, hogy a tartozás kifizetetlen rezsiszámlákból származik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
