A Klebelsberg Központ szerint a tartozás kifizetetlen rezsiszámlákból származik, a kormány viszont azt állítja, hogy a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat biztosították.
A Klebelsberg Közpot szerint kifizetetlen rezsiszámlákból származik a tankerületek 1,6 milliárd forintos adóssága, a kormány viszont nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egyes tankerületekben 100 millió forint fölötti adósságok is felhalmozódtak, míg máshol ennél kevesebb vagy semennyi tartozás nincsen, a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat pedig biztosították - írta meg a Népszava.
Szerdán mi is beszámoltunk róla, hogy a tankerületi központok lejárt adósságának összege október óta 1,3 milliárd forintról további 300 millió forinttal nőtt, így jelenleg 60-ból 38 tankerületi központnak van adóssága. A legnagyobb mértékű adósságot a
halmozta fel.
A tankerületek fenntartója, a Klebelsberg Központ ugyanakkor a Népszava megkeresésére azt írta, ez nem jelenti azt, hogy a tankerületek el lennének adósodva, hiszen ezek együttes költségvetése 692,3 milliárd forint, aminek az 1,6 milliárd forintos tartozás csak 0,23 százaléka.
Úgy tűnik azonban, hogy a kormányt jobban foglalkoztatja, miből származik a hiány. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a lap kérdésére azt válaszolta, tájékoztatást kértek a Belügyminisztériumtól (BM) arról, hogyan lehetséges, hogy egyes tankerületeknek van, másoknak nincs felhalmozódott tartozása. Választ egy hónapon belül várnak.
Ezzel kapcsolatban már Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője is érdeklődött a BM-nél. Válaszul Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár a Klebelsberg Központ felelősségét említette, mivel a tankerületek hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése, valamint az irányadó jogszabályok betartása a fenntartó kötelessége. Az államtitkár továbbá azt is kijelentette, hogy a fűtéshez szükséges anyagi forrásokat a kormány állta, ez viszont ellentétes a KK azon állításával, hogy a tartozás kifizetetlen rezsiszámlákból származik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
