Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Április elsejére több mint kétezer pedagógus jelezte az esetleges felmondási szándékát, amennyiben a kormány elfogadja a státusztörvényt. Ez a szám azonban hamar 4000 fő fölé ugrott, és petíció indult az ellen is, hogy a törvény egyáltalán az országgyűlés elé kerüljön. A "bosszútörvénynek" is nevezett tervezet szerint ugyanis ahelyett, hogy a szakszervezetek követelései szerint csökkentenék a tanárok és a diákok terhelését, a munkaórát napi 8-ról 12-re növelnék, csökkentenék a szabadságok számát, a felmondási időt 2 hónapról 6 hónapra bővítenék amellett, hogy bizonyos kérdésekben elvennék a döntés jogát a pedagógusoktól, sztrájk esetén pedig a diákokat is büntetnék.
"Meg kell akadályoznunk, hogy a törvénytervezet az Országgyűlés elé kerülhessen, hiszen tudjuk, hogy a kormány a kétharmaddal bármit elfogadtat" - érveltek.
A törvény ellen a hónap folyamán a tanárok mellett írók, tudósok, sőt, volt államtitkárok és miniszterek is tiltakoztak. Petíciójukban - amit Réthelyi Miklós, az Orbán-kormány korábbi oktatási minisztere is aláírt - a tiltakozók azt írták:
"A döntéshozók a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával büntetik a hivatásuk méltóságáért küzdő tanítókat és tanárokat. Igazolhatatlan eljárásukat a bosszú szándéka vezérli.
A tervezett kényszerintézkedések lehetővé teszik a túlterhelt és más szellemi foglalkozásokhoz képest szégyenletesen alulfizetett pedagógusok munkaidejének növelését, fokozzák munkahelyi kiszolgáltatottságukat, csorbítják jogaikat. Ezek a rendszabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tanárhiány ellensúlyozására alkalmatlanok, éppen ellenkezőleg, a pálya elhagyására késztetik az érintetteket és elriasztják a fiatalokat a tanári hivatástól."
Ezzel egy időben a törvénybe belecsomagolt teljesítményértékelési rendszer tesztelése - amely szerint a legjobban teljesítő tanárok extra juttatást kapnának, a legrosszabbakat pedig továbbképzésre küldenék - is elindult, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint körülbelül 30-40 iskolában tesztelték, amit a Belügyminisztérium is megerősített.
Nem sokkal később az állami médiában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt az ígéretet tette, hogy az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintot arra fordítják majd, hogy 2025-re a pedagógusok béreit 75 százalékkal, bruttó 800 ezer forintra emelik. Ezek az uniós pénzek egyébként egyelőre még nem érkeztek meg.
Április 21-én aztán a kormány és a szakszervezetek ismét egyeztettek, aminek témája a státusztörvény tervezett bevezetése volt, megegyezni azonban ezen az alkalmon sem sikerült. A szakszervezetek szerint a kormány szándékosan összemosta a státusztörvényt a béremeléssel, annak módosítására pedig nem mutattak hajlandóságot.
Könnygáz
A boszútörvény ellen tiltakozva április 24-én ismét pedagógussztrájk kezdődött, ami délután tüntetéssel zárult. Az eredeti tervek szerint a tiltakozók 16:00 - 17:00 között gyülekeztek a Kálvin téren, majd az Ferenciek terén, a Március 15. téren és a Vígadó téren áthaladva a Széchenyi István térre érkeztek.
A tüntetésen beszédet mondott az ADOM Diákmozgalom egy 15 éves aktivistája, egy 30 év alatti óvónő és egy 20 éve pályán lévő matematika-informatika tanárnő is, akik elmondták, hogy a pedagógusok csapdába csalva, sarokba szorítva és kiábrándultnak érzik magukat, és dühösek amiatt, hogy ilyen helyzetbe hozzák őket, hiszen szeretik a hivatásukat.
A diákmegszólalók után Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja is színpadra lépett, aki elmondta, szerinte a kormány célja nem az oktatás javítása, hanem a tanárok "megregulázása", az Európai Uniónak pedig azt hazudják, hogy a státusztörvénnyel akarják rendbe tenni a közoktatást. Valójában viszont ez a törvény fenyegetés, amit korábban már az Európai Parlament is kifogásolt.
A beszédeket Pankotai Lili zárta, ő azonban a tömeg feloszlatása helyett a Karmelita kolostorhoz hívta a tüntetőket az ott felállított kordon elbontására. A főként kamaszokból álló tömeg a Lánchídon keresztül a Budai várba, a miniszterelnök munkahelyéhez vonult, ahol többek között azt kiabálták, hogy „Elegünk van!”, „Miénk ez az utca!” és „Kordont le!”, az ott felállított kordonok egy részét pedig sikeresen ledöntötték.
Ekkor a rendőrség könnygázt vetett be a diákok ellen, akik ellenére bejelentették, hogy az akciót egy héttel később megismétlik.
Mivel az "Erasmus-botrány" az egyetemi kuratóriumokban ülő miniszterek lemondása ellenére sem oldódott meg, a hónap elején a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) azt közölte, hogy minden eddiginél magasabb összeggel, 280 millió forinttal támogatnak egy másik csereprogramot, a CEEPUS-t, melynek keretein belül a diákok tizenhat európai ország; Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia egyetemei között bonyolíthatnak le csereprogramokat.
Az egyetemisták "Megnyugtatására" azonban Navracsics Tibor arra kérte az Európai Bizottságot, hogy küldjenek levelet a Tempus Közalapítványnak arról, hogy nincs fennakadás az Eurasmus+ programban való részvételben, és az egyetemisták ugyanúgy pályázhatnak az őszi szemeszterben is az ösztöndíjakra, ahogyan eddig.
Ezzel szemben Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a hónap végén aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kifutnak az időből, és a magyar diákok kimaradnak az Erasmus program téli szemeszteréből.
Trágár üzenetek a Neptunban
A hónap egyik legbizarabb eseménye az volt, amikor sorra árasztották el az egyetemek tanulmányi rendszereit és az egyetemistákat a Telex nevében érkező trágár üzenetek. Feltörték többek között az ELTE, az Óbudai Egyetem és a Corvinus Neptun felületét, a Pécsi Tudományegyetem oldalát pedig kibertámadás érte és napokra leállt.
