Több mint ezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett.
Rétvári Bence államtitkár október elején úgy fogalmazott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivő szerint azonban ha az összes iskolai dolgozót is nézzük, akkor 2150-en mondtak fel. A PDSZ által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel. Január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebben benne vannak azok is, akik nem pedagógusként dolgoztak a tankerületben, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként.
A pályaelhagyók október 31-ig voltak alkalmazásban, így az őszi szünet végeztével már nem térnek vissza az oktatási intézményekbe.
„Kisfiam Pécsett jár iskolába. Második osztályos tanuló. Idén november 6-tól már nem a megszokott és szeretett tanító néni viszi őket tovább az alsó tagozaton, mert a státusztörvény alapján a béremelése 20 forinttal csökkent volna, amit érthetően nem fogadott el. 36 év munkaviszonya volt az iskolában. Küldök egy képet, ahogy búcsúztak tőle sírva a kisdiákok. A tanítónő is sírt, a gyerekek is sírtak... Mi, szülők is könnyeztünk, mire véget ért a búcsúműsor, amit a gyerekek adtak elő. Nehéz helyzetben van az igazgató úr is, hisz amíg nem találnak teljes állású tanítót, addig helyettesítéssel kell megoldaniuk az üresedést” - írta egy szülő a 444-nek.
Bár béremelést igért a kormány, valójában nem mindenki járt jól a státusztörvénnyel: nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt. 30 év után beadta felmondását az a vidéken dolgozó nyelvtanár is, akinek júliustól bruttó 21 forinttal emelkedett a fizetése. Január 1-től pedig várhatóan bruttó 450 ezret keresett volna.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
