Már nem mennek be dolgozni a státusztörvény miatt felmondott tanárok

Több mint ezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett.

  • Tornyos Kata

Rétvári Bence államtitkár október elején úgy fogalmazott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivő szerint azonban ha az összes iskolai dolgozót is nézzük, akkor 2150-en mondtak fel. A PDSZ által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel. Január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebben benne vannak azok is, akik nem pedagógusként dolgoztak a tankerületben, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként.

A pályaelhagyók október 31-ig voltak alkalmazásban, így az őszi szünet végeztével már nem térnek vissza az oktatási intézményekbe.

„Kisfiam Pécsett jár iskolába. Második osztályos tanuló. Idén november 6-tól már nem a megszokott és szeretett tanító néni viszi őket tovább az alsó tagozaton, mert a státusztörvény alapján a béremelése 20 forinttal csökkent volna, amit érthetően nem fogadott el. 36 év munkaviszonya volt az iskolában. Küldök egy képet, ahogy búcsúztak tőle sírva a kisdiákok. A tanítónő is sírt, a gyerekek is sírtak... Mi, szülők is könnyeztünk, mire véget ért a búcsúműsor, amit a gyerekek adtak elő. Nehéz helyzetben van az igazgató úr is, hisz amíg nem találnak teljes állású tanítót, addig helyettesítéssel kell megoldaniuk az üresedést” - írta egy szülő a 444-nek.

Bár béremelést igért a kormány, valójában nem mindenki járt jól a státusztörvénnyel: nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt. 30 év után beadta felmondását az a vidéken dolgozó nyelvtanár is, akinek júliustól bruttó 21 forinttal emelkedett a fizetése. Január 1-től pedig várhatóan bruttó 450 ezret keresett volna.

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.