Státusztörvény: negatív rekordot érhetett el egy tanár az új fizetésével

Nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt.

A hvg.hu egy felhívásában kérdezte meg a részmunkaidőben foglalkoztatott tanárokat, hogy a státusztörvény alapján hogyan változott a helyzetük. Az egyik tanár részletes beszámolót adott saját történetéről.

A válaszadó tanárnak 35 ezer forinttal csökkent szeptembertől a fizetése. Állítása szerint még a januári emelés után sem lesz jobb a keresete.

A férfi azt mondta a lapnak, hogy évtizedek óta 20 órában tanít, ami régen még teljes munkaidőnek számított, mára azonban ez csak részmunkaidőt jelent. Szeptemberig a kötelező tanórák számához (22) viszonyítva kalkulálták a bérét, azonban az óraszám megemelése óta a kötelező 24-hez arányosítják a fizetését.

Ezzel az eddigi 428 ezer forintos fizetése 378 ezerre csökkent.

„Abból az egyetlen okból kifolyólag kívánom, hogy én legyek a rekorder, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy más tanár még ennél is rosszabbul jár.”

- nyilatkozta a HVG-nek.

Bár januártól megváltozik a státusza és ezzel együtt a fizetése is növekedni fog, de „várhatóan” így is csak 410 ezer forintot fog keresni a pedagógus II. besorolásban. Ezzel a helyzettel sajnos nincs egyedül, ugyanis az összes részmunkaidős tanár érintett. De vannak olyanok is, akiknek a kötelező óraszáma emelkedett úgy, hogy a fizetése ugyanannyi maradt, mint amennyi eddig is volt.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.