Státusztörvény: negatív rekordot érhetett el egy tanár az új fizetésével

Nehéz helyzetben vannak a részmunkaidős pedagógusok. Van akinek a januári béremelés után is jóval kevesebb lesz a fizetése, mint amennyi eddig volt.

A hvg.hu egy felhívásában kérdezte meg a részmunkaidőben foglalkoztatott tanárokat, hogy a státusztörvény alapján hogyan változott a helyzetük. Az egyik tanár részletes beszámolót adott saját történetéről.

A válaszadó tanárnak 35 ezer forinttal csökkent szeptembertől a fizetése. Állítása szerint még a januári emelés után sem lesz jobb a keresete.

A férfi azt mondta a lapnak, hogy évtizedek óta 20 órában tanít, ami régen még teljes munkaidőnek számított, mára azonban ez csak részmunkaidőt jelent. Szeptemberig a kötelező tanórák számához (22) viszonyítva kalkulálták a bérét, azonban az óraszám megemelése óta a kötelező 24-hez arányosítják a fizetését.

Ezzel az eddigi 428 ezer forintos fizetése 378 ezerre csökkent.

„Abból az egyetlen okból kifolyólag kívánom, hogy én legyek a rekorder, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy más tanár még ennél is rosszabbul jár.”

- nyilatkozta a HVG-nek.

Bár januártól megváltozik a státusza és ezzel együtt a fizetése is növekedni fog, de „várhatóan” így is csak 410 ezer forintot fog keresni a pedagógus II. besorolásban. Ezzel a helyzettel sajnos nincs egyedül, ugyanis az összes részmunkaidős tanár érintett. De vannak olyanok is, akiknek a kötelező óraszáma emelkedett úgy, hogy a fizetése ugyanannyi maradt, mint amennyi eddig is volt.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.