Friss uniós jelentés: Magyarországon 42, Dániában csak 12 évet kell dolgozni az elérhető legmagasabb tanári fizetésért

A nemzetközi pedagógusnap alkalmából megjelent az Európai Bizottság Eurydice hálózatának éves jelentése.

  • Székács Linda

Magyarországon kívül csak Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában 10 ezer euró alatti a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése - derül ki az Európai Bizottság Eurydice hálózata által közzétett éves jelentésből, amit a nemzetközi pedagógusnap alkalmából osztottak meg, amit elsőként a Népszava vett észre.

A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 további balkáni ország adatait veti össze többek között a pályakezdő pedagógusok bére szerint, de összegzik az előmenetellel járó fizetésemelés összegét, továbbá az oktatási szintek közötti bérkülönbségeke is.

A friss jelentés alapján a pályakezdők béreiben - nem meglepő módon - a vizsgált országok között jelentős különbségek vannak, a jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések ugynis országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. A legmagasabbak - 50 ezer eurós fizetések - Dániában, Németországban és Luxemburgban vannak.

Tizenegy országban - köztük Magyarországon is - függetlenül attól, hogy milyen szinten tanít, minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár. A többi országban viszont az oktatási szintek közötti bérkülönbségek a képesítési követelmények közötti különbségeket is tükrözik.

Eltérések vannak ugyanakkor aközött is, hogy milyen mértékben növekedhetnek a fizetések a tanári karrier során is.

A felmérés szerint a kezdő fizetések a tanári pályafutás során a különböző országokban 16 százalék (Dánia, Szerbia) és 143 százalék (Ciprus) között növekedhetnek, aminek elérése az oktatásban eltöltött évek számától függ. Ez Dániában 12, Magyarországon pedig 42 év.

Az elmúlt évek kutatásaihoz képest egyébként az a jellemző, hogy a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév között az országok többségében nőtt a tanárok fizetése, ezek azonban többségében nem nagy mértékűek voltak.

Magyarországon például a tanárok inflációval kiigazított kezdő fizetése a 2014/2015-ös tanév és a 2020/2021-es tanév között átlagosan mindössze 22 százalékkal lett magasabb, míg más országokban inkább a 30 százalékos emelések voltak jellemzők, beleértve a balti államokat, továbbá Bulgáriát és Szlovákiát is.

"A pedagógusok tényleges átlagfizetése erősen összefügg az adott ország egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP): minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb az átlagos éves fizetés. Ezért a legalacsonyabb tényleges átlagfizetések elsősorban azokban az országokban figyelhetők meg, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb, 20 ezer euró vagy annál kevesebb. Ilyen Magyarország Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia" – írják az Euridyce jelentésében.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.