Friss uniós jelentés: Magyarországon 42, Dániában csak 12 évet kell dolgozni az elérhető legmagasabb tanári fizetésért

A nemzetközi pedagógusnap alkalmából megjelent az Európai Bizottság Eurydice hálózatának éves jelentése.

  • Székács Linda

Magyarországon kívül csak Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában 10 ezer euró alatti a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése - derül ki az Európai Bizottság Eurydice hálózata által közzétett éves jelentésből, amit a nemzetközi pedagógusnap alkalmából osztottak meg, amit elsőként a Népszava vett észre.

A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 további balkáni ország adatait veti össze többek között a pályakezdő pedagógusok bére szerint, de összegzik az előmenetellel járó fizetésemelés összegét, továbbá az oktatási szintek közötti bérkülönbségeke is.

A friss jelentés alapján a pályakezdők béreiben - nem meglepő módon - a vizsgált országok között jelentős különbségek vannak, a jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések ugynis országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. A legmagasabbak - 50 ezer eurós fizetések - Dániában, Németországban és Luxemburgban vannak.

Tizenegy országban - köztük Magyarországon is - függetlenül attól, hogy milyen szinten tanít, minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár. A többi országban viszont az oktatási szintek közötti bérkülönbségek a képesítési követelmények közötti különbségeket is tükrözik.

Eltérések vannak ugyanakkor aközött is, hogy milyen mértékben növekedhetnek a fizetések a tanári karrier során is.

A felmérés szerint a kezdő fizetések a tanári pályafutás során a különböző országokban 16 százalék (Dánia, Szerbia) és 143 százalék (Ciprus) között növekedhetnek, aminek elérése az oktatásban eltöltött évek számától függ. Ez Dániában 12, Magyarországon pedig 42 év.

Az elmúlt évek kutatásaihoz képest egyébként az a jellemző, hogy a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév között az országok többségében nőtt a tanárok fizetése, ezek azonban többségében nem nagy mértékűek voltak.

Magyarországon például a tanárok inflációval kiigazított kezdő fizetése a 2014/2015-ös tanév és a 2020/2021-es tanév között átlagosan mindössze 22 százalékkal lett magasabb, míg más országokban inkább a 30 százalékos emelések voltak jellemzők, beleértve a balti államokat, továbbá Bulgáriát és Szlovákiát is.

"A pedagógusok tényleges átlagfizetése erősen összefügg az adott ország egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP): minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb az átlagos éves fizetés. Ezért a legalacsonyabb tényleges átlagfizetések elsősorban azokban az országokban figyelhetők meg, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb, 20 ezer euró vagy annál kevesebb. Ilyen Magyarország Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia" – írják az Euridyce jelentésében.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.