Státusztörvény: ebben a tankerületben mondott fel a legtöbb pedagógus

A legtöbben az érintett tankerületben a legtöbben a státusztörvény miatt mondtak fel.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kikérte a tankerületekttől az adatokat, hogy lássák, hol mennyi pedagógus vagy iskolai dolgozó hagyta ott a munkahelyét 2023 januárja óta. Egyedül a Külső-Pesti Tankerületi Központtól nem kaptak adatokat - derül ki az RTL Híradóból.

Rétvári Bence államtitkár október elején úgy fogalmazott, hogy 1205 pedagógus döntött úgy, hogy elhagyja a pályát az új jogállás, vagyis a státusztörvény miatt. Nagy Erzsébet PDSZ-ügyvivő szerint azonban ha az összes iskolai dolgozót is nézzük, akkor 2150-en mondtak fel.

A PDSZ által bekért adatok szerint a legtöbben a Közép-Pesti Tankerületet hagyták ott: csak szeptemberben státusztörvény miatt 103 pedagógus mondott fel. Január óta pedig összesen 160-an álltak fel. Ebben benne vannak azok is, akik nem pedagógusként dolgoztak a tankerületben, hanem pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként.

A Belső-Pesti Tankerületben sem sokkal jobb a helyzet: a státusztörvény miatt 41 pedagógus és 115 iskolai dolgozó állt fel. Vidéken pedig az Érdi Tankerületben a legrosszabb a helyzet: szeptemberben 47 tanár mondott fel.

Összességében a budapesti iskolákban 2023 eleje óta 647 dolgozó adta be felmondását. Csak szeptemberben 319 tanár távozott.

A Belügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új státuszt a pedagógusok 99 százaléka elfogadta.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.