Ilyen munkákat vállalnak pluszban a pedagógusok, hogy ki tudjanak jönni a fizetésükből

Felszolgálás, korrepetálás, mosogatás, plazmaadás, műkörmözés – csak néhány példa, hogy mivel keresnek egy kis mellékest a szünetekben, ünnepnapokon, hétvégente azok a pedagógusok, akiknek a házastársa – már ha van – nem mérnök, vagy informatikus.

Magyarországon az OECD-országok közül csak Szlovákiában keresnek kevesebbet a pályakezdő pedagógusok, és később sem emelkedik túlontúl a fizetésük a 2021-es adatok szerint, ráadásul a státusztörvény alapján beígért béremelés sem javított túl sokat a tanárok anyagi helyzetén.

Pedagógusok: kinek járna a milliós fizetés?

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések alapján nagyjából 5 százalékkal emelkedtek a tanári fizetések. Pedig lehetett volna több is, ugyanis a státusztörvény elég tág, akár milliós bruttó fizetési sávokat határozott meg.

  • Gyakornok: 440 000 Ft.
  • Pedagógus I: 440 000 - 1 065 000 Ft.
  • Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 Ft.
  • Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 Ft.
  • Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 Ft.

Hogy melyik tanár végül mekkora ajánlatot kapott a tankerülettől, több tényezőtől is függött. Például, hogy mennyi extra feladatot vállal, beszél-e idegen nyelvet, hány éve tanít, vagy az általa tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.

„Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg” – írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a státusztörvény értelmében a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, mikor meghatározza a pedagógusok fizetését.

Ennek tükrében akadt, akinek bruttó 21 forinttal emelkedett volna a fizetése, de arra is volt példa, hogy valakinek csökkent a havi bére. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy végül 1205 pedagógus, nagyjából a pedagógusok egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új munkaszerződését. Aki mégis úgy döntött, hogy folytatja a tanítást, annál is előfordulhat, hogy a mostani infláció mellett szüksége van egy viszonylag jól fizető, rugalmas másodállásra, hogy fel tudja adni a csekkeket, és hó végén ne csak krumpli meg csirkefarhát kerüljön az asztalra.

Magántanítványok dögivel

Az egyik pedagógus Facebook-csoportban megkérdeztük, hogy milyen másodállással egészítik ki a fizetésüket a pedagógusok.

A válaszokból kiderült, hogy sokan maradnak a kaptafánál, és a heti 40 órás főállásuk mellett délután és hétvégente ahelyett, hogy pihennének, vagy a családjukkal, barátaikkal lennének, annyi magántanítványt vállalnak, amennyit csak bírnak.

„Túlórákat vállalok. Délutáni tanítási rendű suliban tanítok. Késő esti online tanfolyamon tanítok nyelviskolában. Hétvégén pedig a szomszéd városban kontakt órák egy másik nyelviskolában, plusz pár magántanítvány mind kontakt, mind online. Heti 60 óra kereken, ha nem mondja le senki. Most meg még emelt érettségi javítás, remélve, hogy farsangig kifizetik. Csak ennyi..”

– írta egy nyelvtanár a kérdésünkre.

Egy másik nyelvtanár úgy fogalmazott, hogy a magánórák mellett szakfordítást is vállal, amit többnyire éjszakába nyúlóan hétvégén, ünnepnapokon vagy iskolai szünetekben végez.

Van olyan pedagógus, aki rendezvényeken mosogat

Többen diákokat korrepetálnak, edzősködnek vagy gyerekeket szállítanak különböző foglalkozásokra, hogy meg tudjanak élni a fizetésükből. Néhányan a média világában helyezkedtek el. Volt, aki a helyi tévénél dolgozik hétvégente szerkesztő-riporterként, mások pedig statisztaként forgatásokon próbálnak némi mellékeshez jutni. De arra is volt példa, hogy a tanár a férjével együtt rendezvényeken vállal fotózást, videózást, de a vendéglátózás is sokak számára egy jó alternatívát jelent.

„Minden hétvégén és ünnepnapon ebédet szállítok ki”

– jegyezte meg egy pedagógus, és akadt olyan tanítónő is, aki hétvégente rendezvényeken szokott mosogatni.

A plazmaadás is sokak számára fontos bevételi forrást jelent, néhányan pedig biztosítási alkuszként dolgoznak az iskola mellett, hogy meg tudjanak élni. De van, aki kreatív fejlesztő kuckót működtet, vagy óriás társasjátékot tervez, értékesít vagy éppenséggel kisebb cégeknek nyújt rendszergazdai szolgáltatást. Akinek van egy kis kézügyessége, annak a szépségipar is megoldást jelenthet.

„Pedikűr, manikűr, masszás. 2 év alatt szép vendégköröm lett”

Egy másik pedagógus azt írta:

„Egy közeli általános iskolában a matektanár cukrász lett, a magyaros fodrász, az angolos pedig fényképész. Jómagam pedig vállalkozó lettem (nyelvoktatás).”

A munka nem szégyen

Egy 55 éves pedagógus azt mondta: szombat, péntek este és a szabadságok ideje alatt a vendéglátásban dolgozik. Csak így keres annyit, hogy hó végén kijöjjön a fizetéséből. Több tanár szégyellte, hogy másodállást kell vállalnia, mert a tanári fizetéséből szinte lehetetlen megélni.

„Az a legelkeserítőbb, hogy ehhez kell folyamodni”

„Süllyedjenek el azok, akik miatt idáig jutottunk!"

- jegyezték meg.

A válaszokból az is kiderült, hogy sokaknak idővel a "maszek" lett a főállása, és hiába szerettek tanítani, anyagi okok miatt otthagyták az iskolát.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.