A Belügyminisztérium, az Adom Diákmozgalom és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint sem a zéró tolerancia a megoldás.
"A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel" - ezt válaszolta a Belügyminisztérium az Index azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy várható-e, hogy az angol példát követve nálunk is betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban.
Gillian Keegan oktatási miniszter október elején jelentette be, hogy - mivel azok a fegyelmezés szempontjából komoly kihívást jelentenek - Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt a Facebook-oldalán, így merült fel a kérdés, hogy vajon Magyarországon készülnek-e hasonló intézkedésekre az oktatásban.A Belügyminisztérium válaszából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy ezt egyelőre nem tervezik, szerintük ugyanis igaz, hogy „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra” de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Angliában kitiltják ������ a mobilokat ������az iskolai ������ órákról ������ és szünetekből!
Bozai Ákos, az Adom Diákmozgalom elnöke szerint teljes tiltás helyett érdemes lenne "bevezetni egy olyan egységes szabályozási módszert, amellyel lekövethető, mire használják a tanulók az iskolai wifihálózatot, nem mindegy ugyanis, hogy a PDF-ben letöltött tankönyvet nyitják meg vagy a Messengert" és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is zéró tolerancia helyett az optimális használatra kellene törekedni.
Én is látom, hogy a diákok egy részét teljesen beszippantotta az online világ, a telefonok jelenléte komoly gondot jelent az órákon. Ezzel együtt a kialakult helyzetet mindenképpen a helyi viszonyoknak megfelelően kell kezelni. Ott, ahol már léptek ebben a kérdésben, biztosan jó okkal tették, de szigorú központi előírást nem javasolnék
- mondta az NKP elnöke.
A túlzott telefon-használat teljesítményre gyakorolt negatív hatásaira korábban már az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) is felhívta a figyelmet. Becsléseik szerint mára minden negyedik ország korlátozza az okoseszközök használatát az iskolákban. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak, Hollandiában pedig várhatóan 2024-től lép életbe a tiltásra vonatkozó szabály.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
