A Belügyminisztérium, az Adom Diákmozgalom és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint sem a zéró tolerancia a megoldás.
"A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel" - ezt válaszolta a Belügyminisztérium az Index azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy várható-e, hogy az angol példát követve nálunk is betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban.
Gillian Keegan oktatási miniszter október elején jelentette be, hogy - mivel azok a fegyelmezés szempontjából komoly kihívást jelentenek - Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt a Facebook-oldalán, így merült fel a kérdés, hogy vajon Magyarországon készülnek-e hasonló intézkedésekre az oktatásban.A Belügyminisztérium válaszából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy ezt egyelőre nem tervezik, szerintük ugyanis igaz, hogy „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra” de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Angliában kitiltják ������ a mobilokat ������az iskolai ������ órákról ������ és szünetekből!
Bozai Ákos, az Adom Diákmozgalom elnöke szerint teljes tiltás helyett érdemes lenne "bevezetni egy olyan egységes szabályozási módszert, amellyel lekövethető, mire használják a tanulók az iskolai wifihálózatot, nem mindegy ugyanis, hogy a PDF-ben letöltött tankönyvet nyitják meg vagy a Messengert" és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is zéró tolerancia helyett az optimális használatra kellene törekedni.
Én is látom, hogy a diákok egy részét teljesen beszippantotta az online világ, a telefonok jelenléte komoly gondot jelent az órákon. Ezzel együtt a kialakult helyzetet mindenképpen a helyi viszonyoknak megfelelően kell kezelni. Ott, ahol már léptek ebben a kérdésben, biztosan jó okkal tették, de szigorú központi előírást nem javasolnék
- mondta az NKP elnöke.
A túlzott telefon-használat teljesítményre gyakorolt negatív hatásaira korábban már az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) is felhívta a figyelmet. Becsléseik szerint mára minden negyedik ország korlátozza az okoseszközök használatát az iskolákban. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak, Hollandiában pedig várhatóan 2024-től lép életbe a tiltásra vonatkozó szabály.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
