Nem tervezik a telefonhasználat tiltását a magyar iskolákban

A Belügyminisztérium, az Adom Diákmozgalom és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint sem a zéró tolerancia a megoldás.

  • Székács Linda

"A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel" - ezt válaszolta a Belügyminisztérium az Index azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy várható-e, hogy az angol példát követve nálunk is betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban.

Gillian Keegan oktatási miniszter október elején jelentette be, hogy - mivel azok a fegyelmezés szempontjából komoly kihívást jelentenek - Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt a Facebook-oldalán, így merült fel a kérdés, hogy vajon Magyarországon készülnek-e hasonló intézkedésekre az oktatásban.A Belügyminisztérium válaszából ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy ezt egyelőre nem tervezik, szerintük ugyanis igaz, hogy „a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra” de  "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.

Angliában kitiltják ������ a mobilokat ������az iskolai ������ órákról ������ és szünetekből!Posted by Rétvári Bence on Wednesday, October 4, 2023Magyarországon egyébként a köznevelési intézmények saját hatáskörben, a házirendben rendelkezhetnek arról, engedik-e az iskolai mobilhasználatot, vagy nem.

Bozai Ákos, az Adom Diákmozgalom elnöke szerint teljes tiltás helyett érdemes lenne "bevezetni egy olyan egységes szabályozási módszert, amellyel lekövethető, mire használják a tanulók az iskolai wifihálózatot, nem mindegy ugyanis, hogy a PDF-ben letöltött tankönyvet nyitják meg vagy a Messengert" és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is zéró tolerancia helyett az optimális használatra kellene törekedni.

Én is látom, hogy a diákok egy részét teljesen beszippantotta az online világ, a telefonok jelenléte komoly gondot jelent az órákon. Ezzel együtt a kialakult helyzetet mindenképpen a helyi viszonyoknak megfelelően kell kezelni. Ott, ahol már léptek ebben a kérdésben, biztosan jó okkal tették, de szigorú központi előírást nem javasolnék

- mondta az NKP elnöke.

A túlzott telefon-használat teljesítményre gyakorolt negatív hatásaira korábban már az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) is felhívta a figyelmet. Becsléseik szerint mára minden negyedik ország korlátozza az okoseszközök használatát az iskolákban. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak, Hollandiában pedig várhatóan 2024-től lép életbe a tiltásra vonatkozó szabály.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.