A következő tanévben jogszabály tiltja a mobilhasználatot a francia iskolákban, míg máshol épp azon dolgoznak a szakértők, hogy lehetne bevinni az oktatásba a gyerekeknél lévő okoseszközöket.
A francia okoseszköz-tilalomról már Emmanuel Macron elnök kampányában is szó volt, most valóra is váltja az ígéretét - írja a hvg.hu. A 2018-as tanévtől érvényes szabályok szerint a 6 és 15 év közötti gyerekek magukkal vihetik ugyan mobiljukat az iskolába, de azt nem vehetik elő sem a tanórákon, sem a szünetben. Ez alól természetesen kivétel, ha valamiért nagyon sürgősen telefonálniuk kell, vagy ha az oktatáshoz szükség van rá.
A kormány bejelentését értetlenül fogadták a tanárok és a diákok is. Az ugyanis nem tisztázott például, hogyan kell majd betartani ezt a tilalmat, hogy gyűjti be reggel az iskola az eszközöket és hol fogja őrizni. Ráadásul a legtöbb helyen eddig sem szabadott mobilozni órán, ha egy diák mégis ezt tette, a tanár elkobozta az eszközt.
Sokaknál kiverte a biztosítékot az olasz oktatási miniszter legújabb ötlete
Engedélyezhetik az okostelefonok használatát az iskolai órákon: az oktatási miniszter javaslatára péntektől két szakértői munkacsoport dolgozza ki a tiltást felváltó új szabályok tervezetét. "Nem lehet elválasztani az iskola világát a fiatalok világától" - hangsúlyozta Valeria Fedeli miniszter, aki szerint az okostelefonok tudatos használata a tanárok és a szülők felügyelete mellett megkönnyítheti a tanítást.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
