A nemzetközi pedagógusnap alkalmából megjelent az Európai Bizottság Eurydice hálózatának éves jelentése.
Magyarországon kívül csak Bulgáriában, Lettországban, Lengyelországban és Romániában 10 ezer euró alatti a kezdő tanárok törvényben előírt fizetése - derül ki az Európai Bizottság Eurydice hálózata által közzétett éves jelentésből, amit a nemzetközi pedagógusnap alkalmából osztottak meg, amit elsőként a Népszava vett észre.
A beszámoló 27 uniós tagállam és 10 további balkáni ország adatait veti össze többek között a pályakezdő pedagógusok bére szerint, de összegzik az előmenetellel járó fizetésemelés összegét, továbbá az oktatási szintek közötti bérkülönbségeke is.
A friss jelentés alapján a pályakezdők béreiben - nem meglepő módon - a vizsgált országok között jelentős különbségek vannak, a jogszabályban előírt bruttó kezdő fizetések ugynis országonként évi 4 ezer és 92 ezer euró között mozognak. A legmagasabbak - 50 ezer eurós fizetések - Dániában, Németországban és Luxemburgban vannak.
Tizenegy országban - köztük Magyarországon is - függetlenül attól, hogy milyen szinten tanít, minden kezdő tanárnak ugyanaz a törvényben előírt fizetés jár. A többi országban viszont az oktatási szintek közötti bérkülönbségek a képesítési követelmények közötti különbségeket is tükrözik.
Eltérések vannak ugyanakkor aközött is, hogy milyen mértékben növekedhetnek a fizetések a tanári karrier során is.
A felmérés szerint a kezdő fizetések a tanári pályafutás során a különböző országokban 16 százalék (Dánia, Szerbia) és 143 százalék (Ciprus) között növekedhetnek, aminek elérése az oktatásban eltöltött évek számától függ. Ez Dániában 12, Magyarországon pedig 42 év.
Az elmúlt évek kutatásaihoz képest egyébként az a jellemző, hogy a 2019/2020-as és a 2020/2021-es tanév között az országok többségében nőtt a tanárok fizetése, ezek azonban többségében nem nagy mértékűek voltak.
Magyarországon például a tanárok inflációval kiigazított kezdő fizetése a 2014/2015-ös tanév és a 2020/2021-es tanév között átlagosan mindössze 22 százalékkal lett magasabb, míg más országokban inkább a 30 százalékos emelések voltak jellemzők, beleértve a balti államokat, továbbá Bulgáriát és Szlovákiát is.
"A pedagógusok tényleges átlagfizetése erősen összefügg az adott ország egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP): minél magasabb az egy főre jutó GDP, annál magasabb az átlagos éves fizetés. Ezért a legalacsonyabb tényleges átlagfizetések elsősorban azokban az országokban figyelhetők meg, ahol az egy főre jutó GDP a legalacsonyabb, 20 ezer euró vagy annál kevesebb. Ilyen Magyarország Lettország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szerbia" – írják az Euridyce jelentésében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
