Bár még csak október van, de a nagycsoportosok szüleinek nemsokára dönteniük kell: maradjon-e még egy évet az oviban, vagy inkább menjen iskolába a gyerek. A helyzetet nehezíti, hogy 2020-tól a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál kell kérvényeznie a szülőknek. Azoknak a gyerekeknek ugyanis, akik 2024. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, 2024 szeptemberben el kell kezdeniük az általános iskolát.
Hogy ez mennyire nehéz döntés, mi sem mutatja jobban, hogy a KSH adatai szerint egy év alatt 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain. A 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is náluk a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog.
Ezzel párhuzamosan a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodások között. Ugyan a 2022/2023-as tanévre ez az arány 52,9 százalékra nőtt, ezzel pedig az általános iskolába beíratott hatévesek aránya csökkent, bekövetkezett, amire a szakértők már korábban is figyelmeztettek: rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett.
A hatévesek nem automatikusan iskolaérettek
A gyerekek nem egyszerre tanulnak meg járni, beszélni, így nem válnak hatéves korukra automatikusan iskolaéretté
- mondta Poór Zsuzsanna fejlesztőpedagógus, aki több mint negyven évig volt alsós tanítónő.
A szakember szerint ha egy gyerek idő előtt megy iskolába, rengeteg kudarc érheti, és teljesen elmehet a kedve a tanulástól. Ezért fontos, hogy a szülők ezt a kérdést alaposan járják körbe: először kérjék ki az óvónő véleményét, és szükség esetén kérvényezzék az Oktatási Hivatalnál, hogy még egy évet maradhasson az óvodában.
Az iskolaérettség jellemzői: mire kell figyelni?
Az iskolaérettség sok tényezőtől függ. A fejlesztőpedagógus elmondta, hogy egy nagyjából 120 centis, 20 kilós gyerek feltehetően bírni fogja az iskolával járó terhelést. Ha a fogváltás is megindul, az jó jel, mert az idegrendszer állapotáról ad tájékoztatást. Az ép vagy a szükség esetén korrigált érzékszervi észlelés is fontos. Ha a gyerek jól lát, hall és tisztán beszél, akkor a későbbiekben kisebb eséllyel alakul ki nála valamilyen tanulási zavar.
A szem-és a kéz koordinációjára is szüksége van egy leendő kisdiáknak, mert írás során a betűket vonalrendszerben kell elhelyezni. Ez a hatévesek többségénél még nem alakult ki, mert gyakran a kézközépcsontok érése csak később következik be.
A ceruzafogást is érdemes megnézni. Ha rossz, helyre kell tenni, mert különben az írás a gyereknek sokkal nagyobb erőfeszítéssel jár.
- tette hozzá a szakember.
A nagymozgások – például a helyes kúszás, mászás, guggolás, szökdelés – összerendezettsége is árulkodó lehet. Ha egy nagycsoportosnak bizonytalan az egyensúlyérzéke, akkor szintén nagyobb a tanulási zavar kialakulásának kockázata.
Lényeges, hogy kialakuljon a jobb-vagy bal oldali dominancia is nála. Ha ez a szem, a kéz és a láb esetében is egyoldalra esik, akkor nincsen gond. Ellenkező esetben viszont gyakran jelentkezik például beszéd-vagy számolási zavar.
Egy iskolaérett gyerek a fentieken kívül:
- ismeri az irányokat, relációkat, tudja mi az alatta, felette, mellette
- meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Akinél ez nem alakult még ki, annak könnyebben elterelődik a figyelme például olvasás közben a szövegről el tudja különíteni egymástól a hangokat
- rendelkezik egy alapszókinccsel
- képről tud összefüggően beszélni néhány mondatot
- van egy alapismerete – például tudja a nevét, a születési idejét, címét, szülei nevét, ismeri a napokat, hónapokat, évszakokat
Akkor is meg kell írni a házit, ha éppen nincsen hozzá kedveA fejlesztőpedagógus megjegyezte, hogy az iskolaérettség szempontjából fontos, hogy a gyerek képes legyen elemi gondolkodási műveletek elvégzésére. Például tudjon egyszerűbb következtetéseket levonni, problémát megoldani, de az auditív-és vizuális emlékezet fejlettsége, valamint feladattudat kialakulása is egy árulkodó jel lehet.
Egy iskolaérett gyerek megérti, hogy akkor is meg kell írni a házit, ha éppen nincsen hozzá kedve.
- fejtette ki a pedagógus, majd hozzátette, hogy fontos, hogy a gyerek felnőttekkel tudjon kommunikálni, jó viszonyt kialakítani, mert szükség esetén csak ebben az esetben tud segítséget kérni.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta; nincsen olyan gyerek, aki mindegyik kritériumnak maradéktalanul megfelelne. Ha egy hatévesre a nagy része igaz, akkor már iskolaérettnek tekinthető.
