Péntekig dönthetnek a pedagógusok, hogy elfogadják-e a státusztörvény szerinti új jogviszonyt. Sokan több évtizedes munkájukat fogják otthagyni a feltételek miatt.
Nem első alkalommal számolhatunk be olyan pedagógus történetéről, aki végül a végzettségéhez képest valami egészen más munkakörben volt kénytelen elhelyezkedni. És nem először történik meg az sem, hogy a tanár végül a buszsofőr állás mellett döntött.
A Borsod24 interjújából egy újabb ilyen esetet ismerhetünk meg. Szűcs Tamás 30 éves tanári pályáját hagyta ott a státusztörvénynek köszönhetően.
„Egyre fojtogatóbbak a körülmények és a munkaterhek.”
Elmondása szerint pályája elején megbecsültségében, szabadságában és jövedelmében is meg volt elégedve akkori helyzetével, és a tanítás a szívügyévé és hivatásává vált. A mostani körülményeknek köszönhetően ezt most el kell engednie, és egy másik területen kell tovább boldogulnia.
„A bérezés eléggé tragikus. Most buszsofőrként keresek munkát. Eddig még nem tudtam olyan munkahelyet találni, ahol ne ajánlottak volna többet, mint hatvan évesen, egyetemi végzettséggel, két diplomával tanárként.”
Az új munkájával anyagilag messze felül múlja a tanári bérét. Buszsofőrként ugyanis több lesz a nettója, mint tanárként a bruttó fizetése volt. Így egyáltalán nem meglepő, hogy végül miért döntött a távozása mellett.
Szűcs szerint a jelenlegi rendszerben olyan kontraszelektálódott tanári társadalom fog létrejönni, amely csak egy nagyon alap szintű ellátást fog tudni biztosítani. Akik pedig minőségi képzést szeretnének, azoknak keményen fizetniük kell majd érte.
Hétfő délelőttre sajtótájékoztatót hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az eseményt Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás a PSZ elnöke tartotta, amivel céljuk az oktatásban dolgozók hiányairól szóló adatok nyilvánosságra hozása volt.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
