Péntekig dönthetnek a pedagógusok, hogy elfogadják-e a státusztörvény szerinti új jogviszonyt. Sokan több évtizedes munkájukat fogják otthagyni a feltételek miatt.
Nem első alkalommal számolhatunk be olyan pedagógus történetéről, aki végül a végzettségéhez képest valami egészen más munkakörben volt kénytelen elhelyezkedni. És nem először történik meg az sem, hogy a tanár végül a buszsofőr állás mellett döntött.
A Borsod24 interjújából egy újabb ilyen esetet ismerhetünk meg. Szűcs Tamás 30 éves tanári pályáját hagyta ott a státusztörvénynek köszönhetően.
„Egyre fojtogatóbbak a körülmények és a munkaterhek.”
Elmondása szerint pályája elején megbecsültségében, szabadságában és jövedelmében is meg volt elégedve akkori helyzetével, és a tanítás a szívügyévé és hivatásává vált. A mostani körülményeknek köszönhetően ezt most el kell engednie, és egy másik területen kell tovább boldogulnia.
„A bérezés eléggé tragikus. Most buszsofőrként keresek munkát. Eddig még nem tudtam olyan munkahelyet találni, ahol ne ajánlottak volna többet, mint hatvan évesen, egyetemi végzettséggel, két diplomával tanárként.”
Az új munkájával anyagilag messze felül múlja a tanári bérét. Buszsofőrként ugyanis több lesz a nettója, mint tanárként a bruttó fizetése volt. Így egyáltalán nem meglepő, hogy végül miért döntött a távozása mellett.
Szűcs szerint a jelenlegi rendszerben olyan kontraszelektálódott tanári társadalom fog létrejönni, amely csak egy nagyon alap szintű ellátást fog tudni biztosítani. Akik pedig minőségi képzést szeretnének, azoknak keményen fizetniük kell majd érte.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
