Fizikai és verbális bántalmazás, az emberi méltóság megsértése, a sajátos nevelési igényű tanulók nehéz helyzete, valamint a pedagógushiány is előkerül az Oktatási Jogok Biztosának legfrissebb jelentésében.
Az Oktatási Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha megítélésük szerint jogaikat sérelem érte és már a rendelkezésükre álló összes jogorvoslati fórumot kimerítették. Idén kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel, mint tavaly, de még így is meghaladja az ezret a panaszok száma – írta meg az Átlátszó.
2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához, ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. A szakképzésből és egyéb oktatási területekről jóval kevesebb, mindössze 63 panasszal fordultak a Biztoshoz. 510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a Biztost.
Érkezett panasz:
Gyakori volt gyermekek kiközösítése, a pszichés nyomásgyakorlás, a fizikai bántalmazás, rugdosás, de előfordult szexuális dolgokra való kényszerítés is – írja a lap. Emellett azt is sérelmezték, hogy az iskola házirendben kívánja szabályozni a tanulók öltözködését, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a diákok bizonyos testrészei „megmutatásra kerüljenek”, de a jelentés szerint ehhez nincs joguk az intézményeknek. A tanárhiány miatt többször előfordult, hogy a gyerekeket nem felügyelte senki, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek jogai is csorbultak.
A tüntetéssekre is kitért a beszámoló
A Biztos kifejtette, hogy senkit nem érhet hátrány politikai meggyőződésének kinyilvánítása miatt, így jogsértő például, ha a tanulót, pedagógust listázzák, vagy nyilvánosságra hozzák, hogy részt vett egy tüntetésen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
