Az Oktatási Jogok Biztosához írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha megítélésük szerint jogaikat sérelem érte és már a rendelkezésükre álló összes jogorvoslati fórumot kimerítették. Idén kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel, mint tavaly, de még így is meghaladja az ezret a panaszok száma – írta meg az Átlátszó.
2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához, ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. A szakképzésből és egyéb oktatási területekről jóval kevesebb, mindössze 63 panasszal fordultak a Biztoshoz. 510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a Biztost.
Érkezett panasz:
- megalázó bánásmódról,
- engedély nélkül készített hangfelvételről,
- a pedagógus a gyermeket társai előtt megalázta, debilnek, ösztönlénynek nevezte, sértegette a tanulót és családját, kizárta az osztályprogramból.
- Az óvodákban pedig gyakran jelezték, hogy a pedagógus lelki terrorban tartott egy vagy több gyermeket.
Gyakori volt gyermekek kiközösítése, a pszichés nyomásgyakorlás, a fizikai bántalmazás, rugdosás, de előfordult szexuális dolgokra való kényszerítés is – írja a lap. Emellett azt is sérelmezték, hogy az iskola házirendben kívánja szabályozni a tanulók öltözködését, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a diákok bizonyos testrészei „megmutatásra kerüljenek”, de a jelentés szerint ehhez nincs joguk az intézményeknek. A tanárhiány miatt többször előfordult, hogy a gyerekeket nem felügyelte senki, illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek jogai is csorbultak.
A tüntetéssekre is kitért a beszámoló
A Biztos kifejtette, hogy senkit nem érhet hátrány politikai meggyőződésének kinyilvánítása miatt, így jogsértő például, ha a tanulót, pedagógust listázzák, vagy nyilvánosságra hozzák, hogy részt vett egy tüntetésen.
