Számszerűsített vizsgálatot készítettek magyar kutatók a koronavírus iskolásokra gyakorolt hosszútávú hatásairól. Az alsó tagozatos tanulók több, mint 10 hét tanulási veszteséggel küzdenek.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói megvizsgálták a Covid okozta óvoda-és iskolabezárások hosszú távú következményeit. A magyar kutatók által közzétett tanulmányban mintegy 80 ezer, 1-8. osztályos tanulótól gyűjtötték be az adatokat. A hangsúlyt a matematika, az olvasás és a természettudományi tantárgyakra fektették.
A lezárások hatását több részletben végezték, figyelembe véve a gyerekek járvány előtti és közbeni teljesítményét. Majd rövidtávon 3 hónapos utánkövetéssel, hosszú távon pedig másfél év elteltével vizsgálták újra az adatokat.
Az eredmények alapján az olvasásban 15-16 hét, a természettudományokban 10-11 hét, matematikából 9 hét tanulási veszteséget számoltak az általános iskola alsó tagozatos diákjainál.
Bár a felső tagozatos diákokat is vizsgálták, a kutatás kimutatta, hogy az alsó tagozatos tanulókat érte a legnagyobb veszteség. Legnagyobb mértékben az olvasástanulással voltak problémák. A felsősök valamelyest jobban viselték a távoktatás időszakát, de náluk az olvasás terén volt látható hosszú távú lemaradás.
Szintén a többiekhez viszonyítva a nehezebb helyzetű – gazdasági és szociális helyzetű – gyermekek voltak a legjobban lemaradva a tanulásban. Az ilyen esetekben feltételezhetően a szülők kevésbé tudták segíteni gyermekeiket a távoktatásban. Hosszú távú hatásként kimutatták, hogy ezeknek a diákoknak olvasásból 23 hét, természettudományból 21 hét és matematikából 16 hét veszteségük volt.
A mindkét csoportba tartozó tanulók, tehát alsósok és rászorulók egyben, ennek okán alig vagy egyáltalán nem haladtak tanulmányaikban, amíg a távoktatás zajlott. „Számukra a távoktatás olyan volt, mintha egyáltalán nem tanítottak volna vagy tanítási szünetet rendeltek volna el.”
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
