Tüntetéssel zárult a péntek, nem spórolnak télen az iskolák, minden, amit tudni kell a szülői igazolásról - ezek voltak a hét legfontosabb hírei

Felgyorsult a tanév, elkezdődtek a tüntetések, beindult az őszi betegségszezon az iskolákban. Továbbra sem javul a pedagógusok helyzete, és még mindig magas a tanárhiány. Összefoglaltuk a hét legfontosabb híreit.

Pánik vagy felkészülés – mi lesz, ha jön a téli időszak?

A rezsicsökkentés miatti magas energiaárak tavaly komolyan megnehezítették a köznevelési intézmények és az egyetemek dolgát. A drágulás miatt sok helyen online oktatással vagy átköltöztetéssel spóroltak a leghidegebb hónapokban.

Egy évvel ezelőtt az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekről már nyár végén tudni lehetett, viszont ezzel kapcsolatban idén szeptemberben még nagy volt csend. Ezért felkerestük a legnépszerűbb hazai egyetemeket. A beérkezett válaszaikból kiderült, hogy szinte sehol sem tervezik a tavalyi évhez hasonló intézkedések bevezetését.

A Szegedi Tudományegyetem volt az egyedüli intézmény, ahonnan azt válaszolták, hogy terveznek energiatakarékossági intézkedéseket, de részletes információkkal még nem tudtak szolgálni.

Minden, amit a 2024-es felvételi pontszámításról tudni kell

Már gyógyulási igazolást is kérni kell az iskola számára

Egy rendeletmódosítás miatt mostantól két igazolást is ki kell állítaniuk a gyerekorvosoknak. Szeptember elsejétől az orvosoknak nem elég a diákok betegség miatti hiányzását igazolni, hanem ha az iskola kéri, külön papírt kell írniuk arra, ha a tanuló már meggyógyult és visszamehet az iskolába. Ezzel tovább fokozódhat a háziorvosok leterheltsége, ami az őszi - amúgy is gyakrabban betegeskedő – időszakban nehézségeket okozhat.

Tévhit a három napos szülői igazolás

Minden év elején felmerül a kérdés, hogy hány napot is igazolhat hivatalosan a szülő gyermeke hiányzásáról. Bár a köztudatban még mindig az él, hogy összesen három nap a megengedett, ez nem egészen igaz.

Az iskola házirendjében kell szabályozni a tanuló hiányzásainak igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Tehát ez alapvetően helyi, intézményi szintű döntés, amit a házirendben a megfelelő részletességgel kell rögzíteni.

Túl a tanévkezdésen, de még mindig több mint kétszáz tanár hiányzik az iskolákból

Még mindig rossz a helyzet betöltetlen tanár és tanító pozíciókban. A legtöbb helyen viszont nem küldik haza a tanulókat, hanem igyekeznek megoldást találni a helyzetre. Kérdéses, hogy ezt mekkora sikerrel tudják teljesíteni. Vannak, ahol olyan tanárokat alkalmaznak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, de a legtöbb esetben az osztályok és csoportok létszámának növelésével vagy a tanárok óraszámának emelésével igyekeznek megoldani a problémákat.

Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója szerint a pedagógushiány nem más, mint a tanárok iránti kereslet és a tanári munka kínálatának egyensúly-hiánya. Nincs elegendő megfelelően képzett tanár, aki hajlandó a jelenlegi bérek és munkafeltételek mellett munkába állni.

Megnéztük milyen szakos tanárokból van a legnagyobb hiány. Idegennyelvek esetében volt a legrosszabb a helyzet. A Közszolgállás portál keresési találataiban – összesen 199 nyitott tanári pozícióból – 40 helyre kerestek angol szakos tanárt a cikkünk megjelenése idején. A második legtöbb hirdetést kapott pozíció a matematikatanár volt 34, amit a fizikatanár követett 22 álláshirdetéssel.

Sokan végeznek gyógypedagógusként, de a legtöbbjük egyből a magánszektorba megy

A gyógypedagógusok érezhető hiánya mellett az elmúlt időszakban megnőtt a külön foglalkozást igénylő gyermekek száma. Ennek okán sok gyerek nem kap megfelelő fejlesztést, de olyanok is akadnak, akiknek egyáltalán nem is biztosítanak.

Pályakezdő gyógypedagógussal beszélgettünk a szakmai helyzetéről. A támogató kollégák mellett sajnos államilag nem kapják meg a megfelelő segítséget. Gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő fejlesztőszoba és az eszközeik nagy részét is saját pénzből kell finanszírozniuk. Miközben egy kezdő gyógypedagógus fizetése alig éri el a 260 000 forintos fizetést. Kevesen vannak, ezért nem jut idő minden gyermek megfelelő fejlesztésére, viszont a magánórákat a magas árak miatt sok család nem tudja megfizetni. A státusztörvény bevezetésével pedig ugyan olyan rossz helyzetbe kerültek, mint a pedagógusok.

Összeálltak a szervezetek egy nagy tüntetésre - pénteken a tanárokért vonultak

Két héttel a tanévkezdés után, szeptember 15-én 16:30-kor elkezdődött a tanév első nagy tüntetése a tanárok ügyében és a státusztörvény elleni közös fellépés érdekében. A résztvevők az Elvis Presley parkban gyülekeztek és onnan indultak tovább. A néhány ezres tüntető tömeg a gyülekező után elindult a Margit híd felé, hogy azon keresztül a Kossuth térre vonuljanak. A tüntetés hivatalos része még hét óra előtt véget ért, de a diákok és tanárok egy része ezután a Karmelita felé vette az irányt, ahol a rendőrök sorfallal állták el az útjukat.

A Társaság a Szabadságjogokért képviselője a rendőröknek arról beszélt, hogy bár ez a tüntetés már spontán alakult ki, nincs joguk elállni a diákok útját. A kitartó tömeg 20:46-kor megpróbált előrenyomulni, hogy áttörjék a rendőrök alkotta sorfalat, mivel azonban a tüntetők csak egy kis csoportja mert fizikálisan is szembeszállni a rendőrökkel, ezért a próbálkozásaik nem jártak sikerrel.

 

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.