Felgyorsult a tanév, elkezdődtek a tüntetések, beindult az őszi betegségszezon az iskolákban. Továbbra sem javul a pedagógusok helyzete, és még mindig magas a tanárhiány. Összefoglaltuk a hét legfontosabb híreit.
Pánik vagy felkészülés – mi lesz, ha jön a téli időszak?
A rezsicsökkentés miatti magas energiaárak tavaly komolyan megnehezítették a köznevelési intézmények és az egyetemek dolgát. A drágulás miatt sok helyen online oktatással vagy átköltöztetéssel spóroltak a leghidegebb hónapokban.
Egy évvel ezelőtt az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekről már nyár végén tudni lehetett, viszont ezzel kapcsolatban idén szeptemberben még nagy volt csend. Ezért felkerestük a legnépszerűbb hazai egyetemeket. A beérkezett válaszaikból kiderült, hogy szinte sehol sem tervezik a tavalyi évhez hasonló intézkedések bevezetését.
A Szegedi Tudományegyetem volt az egyedüli intézmény, ahonnan azt válaszolták, hogy terveznek energiatakarékossági intézkedéseket, de részletes információkkal még nem tudtak szolgálni.
Minden, amit a 2024-es felvételi pontszámításról tudni kell
Már gyógyulási igazolást is kérni kell az iskola számára
Egy rendeletmódosítás miatt mostantól két igazolást is ki kell állítaniuk a gyerekorvosoknak. Szeptember elsejétől az orvosoknak nem elég a diákok betegség miatti hiányzását igazolni, hanem ha az iskola kéri, külön papírt kell írniuk arra, ha a tanuló már meggyógyult és visszamehet az iskolába. Ezzel tovább fokozódhat a háziorvosok leterheltsége, ami az őszi - amúgy is gyakrabban betegeskedő – időszakban nehézségeket okozhat.
Tévhit a három napos szülői igazolás
Minden év elején felmerül a kérdés, hogy hány napot is igazolhat hivatalosan a szülő gyermeke hiányzásáról. Bár a köztudatban még mindig az él, hogy összesen három nap a megengedett, ez nem egészen igaz.
Az iskola házirendjében kell szabályozni a tanuló hiányzásainak igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Tehát ez alapvetően helyi, intézményi szintű döntés, amit a házirendben a megfelelő részletességgel kell rögzíteni.
Túl a tanévkezdésen, de még mindig több mint kétszáz tanár hiányzik az iskolákból
Még mindig rossz a helyzet betöltetlen tanár és tanító pozíciókban. A legtöbb helyen viszont nem küldik haza a tanulókat, hanem igyekeznek megoldást találni a helyzetre. Kérdéses, hogy ezt mekkora sikerrel tudják teljesíteni. Vannak, ahol olyan tanárokat alkalmaznak, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, de a legtöbb esetben az osztályok és csoportok létszámának növelésével vagy a tanárok óraszámának emelésével igyekeznek megoldani a problémákat.
Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatója szerint a pedagógushiány nem más, mint a tanárok iránti kereslet és a tanári munka kínálatának egyensúly-hiánya. Nincs elegendő megfelelően képzett tanár, aki hajlandó a jelenlegi bérek és munkafeltételek mellett munkába állni.
Megnéztük milyen szakos tanárokból van a legnagyobb hiány. Idegennyelvek esetében volt a legrosszabb a helyzet. A Közszolgállás portál keresési találataiban – összesen 199 nyitott tanári pozícióból – 40 helyre kerestek angol szakos tanárt a cikkünk megjelenése idején. A második legtöbb hirdetést kapott pozíció a matematikatanár volt 34, amit a fizikatanár követett 22 álláshirdetéssel.
Sokan végeznek gyógypedagógusként, de a legtöbbjük egyből a magánszektorba megy
A gyógypedagógusok érezhető hiánya mellett az elmúlt időszakban megnőtt a külön foglalkozást igénylő gyermekek száma. Ennek okán sok gyerek nem kap megfelelő fejlesztést, de olyanok is akadnak, akiknek egyáltalán nem is biztosítanak.
Pályakezdő gyógypedagógussal beszélgettünk a szakmai helyzetéről. A támogató kollégák mellett sajnos államilag nem kapják meg a megfelelő segítséget. Gyakran nem áll rendelkezésükre megfelelő fejlesztőszoba és az eszközeik nagy részét is saját pénzből kell finanszírozniuk. Miközben egy kezdő gyógypedagógus fizetése alig éri el a 260 000 forintos fizetést. Kevesen vannak, ezért nem jut idő minden gyermek megfelelő fejlesztésére, viszont a magánórákat a magas árak miatt sok család nem tudja megfizetni. A státusztörvény bevezetésével pedig ugyan olyan rossz helyzetbe kerültek, mint a pedagógusok.
Összeálltak a szervezetek egy nagy tüntetésre - pénteken a tanárokért vonultakKét héttel a tanévkezdés után, szeptember 15-én 16:30-kor elkezdődött a tanév első nagy tüntetése a tanárok ügyében és a státusztörvény elleni közös fellépés érdekében. A résztvevők az Elvis Presley parkban gyülekeztek és onnan indultak tovább. A néhány ezres tüntető tömeg a gyülekező után elindult a Margit híd felé, hogy azon keresztül a Kossuth térre vonuljanak. A tüntetés hivatalos része még hét óra előtt véget ért, de a diákok és tanárok egy része ezután a Karmelita felé vette az irányt, ahol a rendőrök sorfallal állták el az útjukat.
A Társaság a Szabadságjogokért képviselője a rendőröknek arról beszélt, hogy bár ez a tüntetés már spontán alakult ki, nincs joguk elállni a diákok útját. A kitartó tömeg 20:46-kor megpróbált előrenyomulni, hogy áttörjék a rendőrök alkotta sorfalat, mivel azonban a tüntetők csak egy kis csoportja mert fizikálisan is szembeszállni a rendőrökkel, ezért a próbálkozásaik nem jártak sikerrel.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
