Három év alatt 3500 fővel nőtt az oktatásból hiányzó pedagógusok száma

Megjelent a KSH negyedéves összefoglalója. A helyzeten tovább ronthat a státusztörvény elfogadása.

  • Székács Linda

7620 - ennyi a betöltetlen állás az oktatásban a Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent negyedéves összefoglalója szerint.

A hiányzó pedagógusok száma az elmúlt negyedévhez képest 768 fővel nőtt, egy évvel ezelőtt viszont még a mostaninál is drasztikusabb volt a tanárhiány: 2022 második negyedévében 7973 tanár hiányzott a rendszerből. Bár ezt követően némi csökkenés látható, 2019-hez képest még így is több mint háromezerötszáz fővel nőtt az oktatásból hiányzó dolgozók száma, mivel 2019 első negyedévében még "csak" 4149 betöltetlen álláshely volt.

Az első drasztikus növekedés 2021 második negyedévében látható, akkor 4973-ról 6635-re nőtt a hiányzók száma, majd jellemzően az elmúlt időszakban 6400-6700 fő között stagnált.

Még rosszabb lehet

A pedagógiai szakszervezetek az elmúlt időszakban többször is felhívták a figyelmet a tanárhiány problémájára. Januárban több mint tizenhatezer hiányjelet rajzoltak a Hősök terére, ezen a héten pedig a Momentum politikusai harminc pályaelhagyó nevét fújták fel a Belügyminisztérium elé. Vannak iskolák, ahol a felsős tanárok vagy pedagógiai asszisztensek tanítanak alsóban is, van, ahol ideiglenes órarenddel indult a tanév, máshol pedig közel 80 éves matektanár állt vissza tanítani. Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció folyamatosan tagadja a tanárhiányt, sőt, pozitív példákat hangoztatnak, mint például azt, hogy Európa más országaihoz képest nálunk alacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma.

A jelenlegi helyzeten még a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is ronthat a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény elfogadása. A pedagógusoknak szeptember 15-29. között kell nyilatkozniuk arról, hogy szeretnék-e aláírni az új szerződésüket. Arról tehát, hogy hányan hagyják el a pályát a státusztörvény miatt, leghamarabb szeptember végén láthatunk adatokat.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.