Tegnap írtunk arról, hogy nyílt levélben hívják fel a civilek Gulyás Gergely figyelmét arra, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is.
A levél megírására azért került sor, mert a csütörtöki Kormányinfón az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is határozottan elítélte és visszautasította Gulyás Gergely miniszter kijelentéseit a Facebookon:
Erre válaszolt a Miniszterelnökség közleményében: az új pedagógus-életpályatörvénynek és a pedagógusok arra alapozott béremelési programjának éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon. Szerintük az aggódás a tanárok megbecsüléséért "különösen hiteltelen egy olyan szakszervezettől, amely annak a baloldalnak a kampányát támogatta és ma is azokkal a pártokkal fúj egy követ", amelyek mindent megtesznek Brüsszelben, hogy a pedagógusok kormány által tervezett, az elmúlt 30 évben példátlan nagyságú béremelését megakadályozzák.
Brüsszellel kapcsolatban a PSZ azt írta, hogy "a kormány szerint Brüsszel tartozik a tanároknak. Mivel tartozik a magyar kormány azoknak a diákoknak, akik a legutóbbi kompetenciamérés rossz eredményei alapján (ők 40 százaléknyian vannak az általános iskolások között) csak betanított munkára lesznek alkalmasak?"
A Miniszterelnökség az MTI-nek eljuttatott közleményében azt is kiemeli, hogy Magyarországon minden tankerületnek esélyegyenlőségi intézkedési terve van. A tervek végrehajtását a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban több mint 10 milliárd forinttal támogatta és a beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése.
Ugyanakkor a PSZ évek óta azt hangsúlyozza, hogy a felzárkóztatáshoz több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és fejlesztő pedagógusra, szociális munkásra lenne szükség. Évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma származású gyermekek, diákok felzárkóztatására, nem utolsó sorban megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, azokat a pedagógusokat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak.
