Miniszterelnökség: nehéz szövegértési képességet elvárni a diákoktól, ha az a Pedagógusok Szakszervezeténél is hiányzik

Válaszolt a Miniszterelnökség azokra a vádakra, miszerint a kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért.

  • Tornyos Kata

Tegnap írtunk arról, hogy nyílt levélben hívják fel a civilek Gulyás Gergely figyelmét arra, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is.

A levél megírására azért került sor, mert a csütörtöki Kormányinfón az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is határozottan elítélte és visszautasította Gulyás Gergely miniszter kijelentéseit a Facebookon:

Erre válaszolt a Miniszterelnökség közleményében: az új pedagógus-életpályatörvénynek és a pedagógusok arra alapozott béremelési programjának éppen az az egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása javuljon. Szerintük az aggódás a tanárok megbecsüléséért "különösen hiteltelen egy olyan szakszervezettől, amely annak a baloldalnak a kampányát támogatta és ma is azokkal a pártokkal fúj egy követ", amelyek mindent megtesznek Brüsszelben, hogy a pedagógusok kormány által tervezett, az elmúlt 30 évben példátlan nagyságú béremelését megakadályozzák.

Brüsszellel kapcsolatban a PSZ azt írta, hogy "a kormány szerint Brüsszel tartozik a tanároknak. Mivel tartozik a magyar kormány azoknak a diákoknak, akik a legutóbbi kompetenciamérés rossz eredményei alapján (ők 40 százaléknyian vannak az általános iskolások között) csak betanított munkára lesznek alkalmasak?"

A Miniszterelnökség az MTI-nek eljuttatott közleményében azt is kiemeli, hogy Magyarországon minden tankerületnek esélyegyenlőségi intézkedési terve van. A tervek végrehajtását a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban több mint 10 milliárd forinttal támogatta és a beiskolázási körzetek kialakításakor évről évre fontos szempont a szegregáció kiküszöbölése.

Ugyanakkor a PSZ évek óta azt hangsúlyozza, hogy a felzárkóztatáshoz több pedagógiai asszisztensre, gyógypedagógusra és fejlesztő pedagógusra, szociális munkásra lenne szükség. Évek óta több pénzt kellett volna fordítani a roma származású gyermekek, diákok felzárkóztatására, nem utolsó sorban megbecsülni azokat az oktatásban dolgozókat, azokat a pedagógusokat, akik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.