A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja – idézi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sajtótájékoztatóját a Népszava. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke szerint a parlament által ma tárgyalt státusztörvény nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira, sőt, ront a helyzeten a leggyakrabban ingyenmunkát jelentő eseti helyettesítések számának növelésével és a pedagógusok átvezényelhetőségével.
Az alelnök szerint jövőre a költségvetés alapján az infláció mögött elmaradva, alapfokú oktatásra GDP-arányosan 1,1 százalékot, a középfokúra pedig 0,7 százalékot tervez költeni az állam és a megígért béremelések fedezete sem jelent meg eddig a tervezetben, melyről hangsúlyozta, hogy azért a kormány a felelős. „Az Orbán-kormány, nem pedig az EU vagy az ellenzék fagyasztotta be a pedagógusbérek számítási alapját a 2014-es minimálbér szintjén, 101 500 forinton” – fogalmazott.
A PSZ tud olyan esetekről, amikor a szakképzési centrum visszaküldte az értékeléseket azzal, hogy túl magasak a pontszámok, csökkenteni kell azokat – mondta el Gosztonyi Gábor másik alelnök a szakképzésben működő teljesítményértékelés „nem túl megnyugtató” tapasztalatairól, a közoktatásban is bevezetendő minősítés kapcsán. Elmondása alapján valakinek el sem árulták az eredményt és az ígért béremelésnek is csak egy részét kapták meg.
Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke szerint a tanév végével nem tudnak eredményeket felmutatni bérek, munkaterhek ügyében, de legalább egyre többen követelnek megoldást az oktatásügy problémáira. Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek a státusztörvény benyújtásával folytatnák a sztrájktárgyalásokat, a sajtótájékoztatón elhangzott: a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Tanárból ételfutár
Van, akiből ételfutár lett, más irodára cserélte a tanári katedrát. A Deutsche Welle legutóbbi videójában pályaelhagyó pedagógusok mesélnek arról, miért döntöttek a munkahelyváltás mellett, és hogy jelenleg mivel foglalkoznak.
(Kiemelt képünk illusztráció: Fazekas István)
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
