A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja – idézi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sajtótájékoztatóját a Népszava. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke szerint a parlament által ma tárgyalt státusztörvény nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira, sőt, ront a helyzeten a leggyakrabban ingyenmunkát jelentő eseti helyettesítések számának növelésével és a pedagógusok átvezényelhetőségével.
Az alelnök szerint jövőre a költségvetés alapján az infláció mögött elmaradva, alapfokú oktatásra GDP-arányosan 1,1 százalékot, a középfokúra pedig 0,7 százalékot tervez költeni az állam és a megígért béremelések fedezete sem jelent meg eddig a tervezetben, melyről hangsúlyozta, hogy azért a kormány a felelős. „Az Orbán-kormány, nem pedig az EU vagy az ellenzék fagyasztotta be a pedagógusbérek számítási alapját a 2014-es minimálbér szintjén, 101 500 forinton” – fogalmazott.
A PSZ tud olyan esetekről, amikor a szakképzési centrum visszaküldte az értékeléseket azzal, hogy túl magasak a pontszámok, csökkenteni kell azokat – mondta el Gosztonyi Gábor másik alelnök a szakképzésben működő teljesítményértékelés „nem túl megnyugtató” tapasztalatairól, a közoktatásban is bevezetendő minősítés kapcsán. Elmondása alapján valakinek el sem árulták az eredményt és az ígért béremelésnek is csak egy részét kapták meg.
Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke szerint a tanév végével nem tudnak eredményeket felmutatni bérek, munkaterhek ügyében, de legalább egyre többen követelnek megoldást az oktatásügy problémáira. Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek a státusztörvény benyújtásával folytatnák a sztrájktárgyalásokat, a sajtótájékoztatón elhangzott: a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Tanárból ételfutár
Van, akiből ételfutár lett, más irodára cserélte a tanári katedrát. A Deutsche Welle legutóbbi videójában pályaelhagyó pedagógusok mesélnek arról, miért döntöttek a munkahelyváltás mellett, és hogy jelenleg mivel foglalkoznak.
(Kiemelt képünk illusztráció: Fazekas István)
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
