Csak augusztusban jöhet a 2023/24-es tanév rendje

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a jogszabály még előkészítés alatt áll.

  • Székács Linda

„Tájékoztatjuk, hogy a 2023/2024. tanév rendjére vonatkozó jogszabály előkészítés alatt van, várhatóan augusztus elején jelenik meg a Magyar Közlönyben. A tanév a törvényi előírások szerint szeptember 1-jén kezdődik”

– válaszolta a Belügyminisztérium az Eduline megkeresésére. A következő tanév fontos dátumairól és eseményeiről – többek között a középiskolai felvételiről, érettségiről, tanítási szünetekről és egyéb mérésekről (például a kompetencia) – szóló jogszabály az elmúlt néhány évben rendszeresen már az adott tanév befejezése előtt, június közepén megjelent, hiszen fontos lehet a tervezéshez a szülők részére.

Kivételt jelent a 2022/23-as tanév rendje, amit szintén szokatlanul későn, csak július 30-án tettek közzé a Magyar Közlönyben. Arra a kérdésünkre, hogy van-e valami különösebb oka annak, hogy idén (is) ilyen későn jelenik meg a tanév rendje, a Belügyminisztérium egyelőre nem válaszolt. Amennyiben ez megtörténik, cikkünket frissítjük.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.