Közeledik a vakáció, de van ország, ahol csak hat hét szünetet kapnak a diákok
Ó, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció! Június 16-án lesz az utolsó tanítási nap, utána hivatalosan is kezdetét veszi a nyári szünet és legközelebb csak szeptemberben kell beülni az iskolapadba. Ennek apropóján összegyűjtöttük, hogy a világ különböző országaiban hány nap pihenés jár a tanulóknak.
Tornyos Kata
A közhiedelem szerint a nyári szünet eredetileg a mezőgazdaságban dolgozó gyerekek miatt jött létre, hogy be tudjanak segíteni a gazdaságba. Manapság azonban már szerte a világon a hosszú és fáradalmas tanév kipihenéseként szolgál. A szünet alatt lehet utazni, szabadstrandokat látogatni, de a pénzkeresésre is jut idő, illetve a nyelvtudást is érdemes lehet fejleszteni.
Vannak szerencsésebb országok – Magyarország is közéjük tartozik – ahol június elejétől egészen szeptemberig tanítási szünet van, de az sem ritka - ráadásul hozzánk egészen közel lévő országokban - hogy csak 6-8 hétnyi relax vár a diákokra.
Spanyolország
A spanyolországi gyerekek nyáron körülbelül 10-12 hét szabadságot kapnak, az iskolák általában június elején bezárják kapuikat. Spanyolországban hosszabb a nyári szünet, mint a legtöbb országban, főleg azért, mert rövidebb a húsvét, és például az Egyesült Királysággal ellentétben nincsenek félévközi szünetek.
Olaszország
Úgy tűnik, hogy Olaszországban jut a legtöbb szabadidő nyáron a diákoknak a 13 héten át tartó szünettel. Spanyolországhoz hasonlóan az iskolák júniusban fejeződnek be, és csak szeptember közepén térnek vissza a gyerekek, ami azt jelenti, hogy körülbelül három hónapig élvezhetik a nyári szórakozást.
Olvasás közben hangolódjatok egy örök klasszikussal:
Franciaország
Franciaországban a nyári szünet sokkal rövidebb, mint Olaszországban és Spanyolországban. A francia iskolák általában nyolc hét szabadságot kapnak, júliusban fejeződnek be, és szeptember első hetében indul meg az új tanév.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban az iskolai szünetek eltérnek az egyesült királyságbeli országok és a regionális önkormányzatok között. Az angol tanév szeptember elejétől július közepéig vagy végéig tart. A legtöbb iskola az évet három félévre osztja fel: az őszi időszak szeptember elejétől december közepéig tart (a félév október végén ér véget). A tavaszi időszak január elejétől húsvétig tart (a félév február közepén ér véget). A nyári időszak húsvéttól július közepéig tart (a félév május végén/június elején ér véget). Minden félévet nagyjából egy hét szünet követ, kivéve a nyárit, mert akkor 4-6 hétig nem látnak tankönyveket a tanulók.
Amerikai Egyesült Államok
Az iskolai szünetek államonként eltérőek, de általában 10 vagy 11 hétig tartanak. Ez május és június között kezdődik, és augusztusban vagy szeptemberben fejeződik be, a gyerekek általában közvetlenül a munka ünnepe után (szeptember első hétfője) mennek vissza az iskolába.
Jamaica
Az általános és középiskolai tanulók nyári szünete július első hetében kezdődik és szeptember első hetében ér véget, körülbelül nyolc hétig tart.
Németország
Az Egyesült Királysághoz hasonlóan Németországban is tartományonként eltérően járnak el az intézmények nyáron, de többnyire csak hat hét szünet van: július végén veszi kezdetét és szeptember második felében veszi kezdetét a tanév.
Norvégia
A norvégiai iskolák általában augusztusban nyitnak ki újra, de még így is kellemes nyolchetes nyári szünetet kapnak az iskolások, mivel június közepe táján befejezik a tanévet.
A cikk megírásához a Yorkshire Times cikkéből tájékozódtunk.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
