Ó, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció! Június 16-án lesz az utolsó tanítási nap, utána hivatalosan is kezdetét veszi a nyári szünet és legközelebb csak szeptemberben kell beülni az iskolapadba. Ennek apropóján összegyűjtöttük, hogy a világ különböző országaiban hány nap pihenés jár a tanulóknak.
A közhiedelem szerint a nyári szünet eredetileg a mezőgazdaságban dolgozó gyerekek miatt jött létre, hogy be tudjanak segíteni a gazdaságba. Manapság azonban már szerte a világon a hosszú és fáradalmas tanév kipihenéseként szolgál. A szünet alatt lehet utazni, szabadstrandokat látogatni, de a pénzkeresésre is jut idő, illetve a nyelvtudást is érdemes lehet fejleszteni.
Vannak szerencsésebb országok – Magyarország is közéjük tartozik – ahol június elejétől egészen szeptemberig tanítási szünet van, de az sem ritka - ráadásul hozzánk egészen közel lévő országokban - hogy csak 6-8 hétnyi relax vár a diákokra.
Spanyolország
A spanyolországi gyerekek nyáron körülbelül 10-12 hét szabadságot kapnak, az iskolák általában június elején bezárják kapuikat. Spanyolországban hosszabb a nyári szünet, mint a legtöbb országban, főleg azért, mert rövidebb a húsvét, és például az Egyesült Királysággal ellentétben nincsenek félévközi szünetek.
Olaszország
Úgy tűnik, hogy Olaszországban jut a legtöbb szabadidő nyáron a diákoknak a 13 héten át tartó szünettel. Spanyolországhoz hasonlóan az iskolák júniusban fejeződnek be, és csak szeptember közepén térnek vissza a gyerekek, ami azt jelenti, hogy körülbelül három hónapig élvezhetik a nyári szórakozást.
| Olvasás közben hangolódjatok egy örök klasszikussal: |
Franciaország
Franciaországban a nyári szünet sokkal rövidebb, mint Olaszországban és Spanyolországban. A francia iskolák általában nyolc hét szabadságot kapnak, júliusban fejeződnek be, és szeptember első hetében indul meg az új tanév.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban az iskolai szünetek eltérnek az egyesült királyságbeli országok és a regionális önkormányzatok között. Az angol tanév szeptember elejétől július közepéig vagy végéig tart. A legtöbb iskola az évet három félévre osztja fel: az őszi időszak szeptember elejétől december közepéig tart (a félév október végén ér véget). A tavaszi időszak január elejétől húsvétig tart (a félév február közepén ér véget). A nyári időszak húsvéttól július közepéig tart (a félév május végén/június elején ér véget). Minden félévet nagyjából egy hét szünet követ, kivéve a nyárit, mert akkor 4-6 hétig nem látnak tankönyveket a tanulók.
Amerikai Egyesült Államok
Az iskolai szünetek államonként eltérőek, de általában 10 vagy 11 hétig tartanak. Ez május és június között kezdődik, és augusztusban vagy szeptemberben fejeződik be, a gyerekek általában közvetlenül a munka ünnepe után (szeptember első hétfője) mennek vissza az iskolába.
Jamaica
Az általános és középiskolai tanulók nyári szünete július első hetében kezdődik és szeptember első hetében ér véget, körülbelül nyolc hétig tart.
Németország
Az Egyesült Királysághoz hasonlóan Németországban is tartományonként eltérően járnak el az intézmények nyáron, de többnyire csak hat hét szünet van: július végén veszi kezdetét és szeptember második felében veszi kezdetét a tanév.
Norvégia
A norvégiai iskolák általában augusztusban nyitnak ki újra, de még így is kellemes nyolchetes nyári szünetet kapnak az iskolások, mivel június közepe táján befejezik a tanévet.
A cikk megírásához a Yorkshire Times cikkéből tájékozódtunk.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
