A PDSZ ügyvédje szerint akár dupla végkielégítést is kiharcolhatnak a státusztörvény miatt távozó pedagógusok

Aki semmiképpen nem vállalja, hogy a státusztörvény hatálya alatt is tanítson, annak egyik lehetősége, ha maga megszünteti a munkaviszonyát, ez a közalkalmazottak esetén lemondást jelent, 60 napos lemondási, míg a szakképzésben, illetve az alapítványi és egyházi iskolákban dolgozóknál felmondást 30 napos felmondási idővel. Bár többen letétbe is helyezték a le-, illetve felmondásukat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvédje tegnapi élő bejelentkezésükön arról beszélt, ezt senkinek nem javasolja, mert ilyenkor nem jár végkielégítés és semmilyen más járandóság sem.

Helyette Nyitrai Károly, ha valaki így dönt, közalkalmazottaknál a rendkívüli lemondást, a munkavállalóknál pedig az azonnali hatályú felmondást javasolja, ami csak a munkáltató súlyos kötelességszegésénél lehetséges, vagy ha a magatartása a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi – magyarázta a jogász. „Ami ezt lehetővé teszi, az a rendszerszintű probléma, ami a pedagógusok munkaidő-beosztásával, munkaidő-nyilvántartásával kapcsolatos anomáliákból fakad. A ki nem fizetett rendkívüli munkavégzésről és túlórákról van szó” – fogalmazott.

Nyitrai szerint egy átlagos pedagógusnak biztosan van olyan elrendelt helyettesítése, amikor az előtt kevesebb, mint 96 órával az adott időpont előtt rendelte be akkorra dolgozni, amikor egyébként nem kellett volna neki és a rendkívüli munkavégzésért járó díjat nem fizette meg. Elmondása alapján a szakszervezet jogszegély szolgálatához és személyesen hozzá forduló pedagógusok között egyetlen olyan volt, akinél nem történt ilyen. „Nem emlékszem olyan pedagógusra, akinek legalább húsz olyan órája ne lett volna, amit a KRÉTA-ból ne lehetett volna igazolni” – tette hozzá. Az ügyvéd úgy látja, hogy akinek legalább ilyen mennyiségű ki nem fizetett helyettesítése volt az elmúlt – elévülési – három évben, az élhet a rendkívüli lemondással.

„Fontos, hogy a másik félnek egyértelművé tegyük, milyen jogcímen milyen összeggel tartozik nekünk” – teszi hozzá, ez alatt azt érti, hogy a pedagógusok küldjenek fizetési felszólítást a ki nem fizetett helyettesítésekről, adva egy „póthatáridőt” a teljesítésre. Ha ez eredménytelenül eltelik, meg lehet szüntetni a jogviszonyt rendkívüli lemondással – összegezte Nyitrai Károly. Hozzátéve: aki nem tudja a helyettesítéseit bizonyítani a KRÉTA helyettesítési naplójával és üzeneteivel, az is működhet, ha a tanáriban lefotózta az ott kifüggesztett helyettesítést. Igaz, elmondása alapján a munkaadónak kell bizonyítania, hogy nem 96 óránál rövidebb idő alatt rendelte el azt. „Eddig egyetlen tankerület sem fizette ezeket ki, ez mindenkinek kapóra jön, hiszen, ha kifizetnék ezeket, akkor csökkenne a rendkívüli lemondás jogszerűségének az esélye” – tette hozzá a PDSZ ügyvédje, aki szerint annak ellenére nem fizetnek, hogy jogerős bírósági döntés szerint ilyen esetben a munkáltató kötelezettségszegése súlyosnak minősül.

A jogász szerint ennek a megoldásnak az előnye, hogy a felmentési időt figyelembe véve kell megszüntetni a jogviszonyt,

ráadásul a végkielégítés kétszerese jár.

Ez egy 60. évét betöltő közalkalmazottnál, aki legalább húsz éve dolgozik ugyanott, már 24 havi összeg is lehet, ez a maximum. Emellett a maximális felmentési idővel akár 32 havi távolléti díjat is kifizethetnek. Amelybe a pótlékok jelentős része beleszámít – tette hozzá. Nyitrai arról is beszélt, a nem közalkalmazottak felmondásánál „sima” végkielégítés jár, illetve a felmondási idő fele, a munkavégzés alóli mentesítési időre járó juttatás azonnali felmondás esetén.

„Ez nem csak azoknak lehet egy menekülőút, akik fejvesztve menekülnének a köznevelésből, azoknak is lehet egy végkielégítés-csomag, akik szeretnének majd elhelyezkedni köznevelési intézményben. Őket meg kell majd nyugtassam, hogy ez nyugodtan megtehetik, aki így szünteti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, az nem lesz elzárva attól, hogy később köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesítsen” – fogalmazott Nyitrai Károly, aki szerint az érintettek nem is fognak hátrányba kerüli emiatt.

Ugyanakkor elismerte, hogy ez a két távozási forma nem fog munkaügyi jogvita nélkül menni.

„Mindenkinek arra kell számítania, aki így szünteti meg a jogviszonyát, hogy munkaügyi pert kell indítania, mert magától a munkáltató ezeket a juttatásokat nem fogja kifizetni” – fogalmazott a videóban. Ezért azt javasolja, hogy csak az igazolhatóan 96 órán belül elrendelt és tényleg megtartott órák után követelje a kifizetést, mert ezek bizonyítása már a keresetlevéllel megtörténhet.