Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Néhány afganisztáni tartományban már el is rendelték a munkájuk azonnali felfüggesztését, miután több helyi tisztségviselő azt állította a legfelsőbb tálib vezetőnek, hogy a nemzetközi szervezetek nem működnek együtt velük. Azt pedig, hogy az amúgy hatodiktól fölfelé az iskolákból is kitiltott nők segélyszervezeteknél sem dolgozhatnak, már az ENSZ-re is kiterjesztették.
Mint ahogyan már többször beszámoltunk róla, az amerikai kivonulás és a tálibok újbóli hatalomátvétele után Afganisztánban egy az egyben kitiltották a nőket hatodik osztály felett az oktatásból. A jogfosztó döntés miatt, amit egészen furcsa indokokkal próbálnak megmagyarázni, az ENSZ is tiltakozott. A két éve visszatérő tálib uralom alatt az oktatás mellett a nők munkához való jogát is csorbították, illetve az utazásukat és az orvosi ellátáshoz való hozzáférésüket is drasztikusan korlátozták.
A legutóbb pedig az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket felszólították a tálibok hogy adják át a helyüket a helyi nem kormányzati csoportoknak. Azt már tavaly decemberben bejelentették, hogy nők többet nem dolgozhatnak segélyszervezeteknek, ami alól csak bizonyos, egészségüggyel, oktatással és élelmiszer-ellátással kapcsolatos munkák esetében tettek kivételt. Ezt áprilistól az ENSZ segélyszervezeteiben végzett tevékenységekre is kiterjesztették.
Egy tálib oktatási vezetőnek tulajdonított hangfelvétel szerint pedig az összes nemzetközi szervezetnek egy hónapon belül át is kell adnia oktatási tevékenységét a helyi csoportoknak. A hangfelvétel hitelességét még nem erősítette meg a kabuli oktatási minisztérium, de a segélyszervezetek munkatársai közölték az AP hírügynökséggel, hogy tudnak az üzenetről és komolyan veszik a tartalmát.
„Az UNICEF, mint az afganisztáni oktatásért felelős vezető ügynökség mélységes aggodalommal figyeli azokat a jelentéseket, amelyek szerint több mint 500 ezer gyermek – köztük több mint 300 ezer lány – egy hónapon belül elveszítheti a közösségi oktatáson keresztül történő minőségi tanulás lehetőségét. Az ENSZ gyermekalapja megpróbálja értelmezni ezt az információt és a lehetséges hatásait az országban végzett programjára nézve, amely tanulási lehetőségeket biztosít még az Afganisztán legtávolabbi és vidéki területein élő gyermeknek is” - közölte az UNICEF.
Úgy tudják, néhány afganisztáni tartományban már el is rendelték a külföldi oktatási szervezetek tevékenységének azonnali felfüggesztését.
Több helyi tisztségviselő ugyanis azt állította Hajbatullah Ahundzáda legfelsőbb tálib vezetőnek, hogy a nemzetközi szervezetek saját oktatási minisztériumot hoznak létre és nem működnek együtt a tálibokkal. Az ENSZ gyermekalapjának oktatási programjaiban összesen 17 ezer tanár, köztük 5000 nő dolgozik. Csak Afganisztánban az ENSZ-nek mintegy 3900 alkalmazottja van, közülük 3300-an afgánok. A szervezet 600 afgán és 200 külföldi nőt is foglalkoztat. Az UNICEF további információkért felkeresi a kabuli oktatási minisztériumot – közölték.
(Kiemelt kép: MTI / EPA)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).