Kiszorítanák a tálibok a nemzetközi szervezeteket az afganisztáni oktatási rendszerből

Néhány afganisztáni tartományban már el is rendelték a munkájuk azonnali felfüggesztését, miután több helyi tisztségviselő azt állította a legfelsőbb tálib vezetőnek, hogy a nemzetközi szervezetek nem működnek együtt velük. Azt pedig, hogy az amúgy hatodiktól fölfelé az iskolákból is kitiltott nők segélyszervezeteknél sem dolgozhatnak, már az ENSZ-re is kiterjesztették.

  • Eduline/MTI

Mint ahogyan már többször beszámoltunk róla, az amerikai kivonulás és a tálibok újbóli hatalomátvétele után Afganisztánban egy az egyben kitiltották a nőket hatodik osztály felett az oktatásból. A jogfosztó döntés miatt, amit egészen furcsa indokokkal próbálnak megmagyarázni, az ENSZ is tiltakozott. A két éve visszatérő tálib uralom alatt az oktatás mellett a nők munkához való jogát is csorbították, illetve az utazásukat és az orvosi ellátáshoz való hozzáférésüket is drasztikusan korlátozták.

A legutóbb pedig az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket felszólították a tálibok hogy adják át a helyüket a helyi nem kormányzati csoportoknak. Azt már tavaly decemberben bejelentették, hogy nők többet nem dolgozhatnak segélyszervezeteknek, ami alól csak bizonyos, egészségüggyel, oktatással és élelmiszer-ellátással kapcsolatos munkák esetében tettek kivételt. Ezt áprilistól az ENSZ segélyszervezeteiben végzett tevékenységekre is kiterjesztették.

Egy tálib oktatási vezetőnek tulajdonított hangfelvétel szerint pedig az összes nemzetközi szervezetnek egy hónapon belül át is kell adnia oktatási tevékenységét a helyi csoportoknak. A hangfelvétel hitelességét még nem erősítette meg a kabuli oktatási minisztérium, de a segélyszervezetek munkatársai közölték az AP hírügynökséggel, hogy tudnak az üzenetről és komolyan veszik a tartalmát.

„Az UNICEF, mint az afganisztáni oktatásért felelős vezető ügynökség mélységes aggodalommal figyeli azokat a jelentéseket, amelyek szerint több mint 500 ezer gyermek – köztük több mint 300 ezer lány – egy hónapon belül elveszítheti a közösségi oktatáson keresztül történő minőségi tanulás lehetőségét. Az ENSZ gyermekalapja megpróbálja értelmezni ezt az információt és a lehetséges hatásait az országban végzett programjára nézve, amely tanulási lehetőségeket biztosít még az Afganisztán legtávolabbi és vidéki területein élő gyermeknek is” - közölte az UNICEF.

Úgy tudják, néhány afganisztáni tartományban már el is rendelték a külföldi oktatási szervezetek tevékenységének azonnali felfüggesztését.

Több helyi tisztségviselő ugyanis azt állította Hajbatullah Ahundzáda legfelsőbb tálib vezetőnek, hogy a nemzetközi szervezetek saját oktatási minisztériumot hoznak létre és nem működnek együtt a tálibokkal. Az ENSZ gyermekalapjának oktatási programjaiban összesen 17 ezer tanár, köztük 5000 nő dolgozik. Csak Afganisztánban az ENSZ-nek mintegy 3900 alkalmazottja van, közülük 3300-an afgánok. A szervezet 600 afgán és 200 külföldi nőt is foglalkoztat. Az UNICEF további információkért felkeresi a kabuli oktatási minisztériumot – közölték.

(Kiemelt kép: MTI / EPA)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.