Újra felszólította az ENSZ a tálibokat, hogy vonják vissza a nőket érintő korlátozásokat

Az ENSZ a nemzetközi nőnap alkalmából felszólította az Afganisztánban hatalmon lévő tálib vezetést, hogy vonja vissza a nőket érintő szigorú korlátozásokat az országban - jelentette a dpa német hírügynökség szerdán.

  • Eduline/MTI

"A nők jogait illetően a tálib uralom alatt lévő Afganisztán továbbra is a legelnyomóbb ország a világon - mondta Roza Otunbajeva, az ENSZ afganisztáni támogató missziójának vezetője. "Nemzeti öncsonkítás az ország lakosságának felét otthonukba bezárva tartani a világ egyik legnagyobb humanitárius és gazdasági válságának idején" - tette hozzá. Elmondása szerint a korlátozások csak még jobban elszigetelik Afganisztánt saját állampolgáraitól és a világ többi részétől.

Amióta az iszlamista mozgalom visszatért a hatalomba Afganisztánban 2021 augusztusában, az ázsiai ország az egyetlen a világon, amelyben a nők oktatását korlátozzák. A tálibok először a középiskolai oktatást tiltották meg a kamaszlányoknak. Decemberben pedig a nők egyetemi oktatását tiltották be, arra hivatkozva, hogy "megsértették az iszlám viselet és koedukáció szabályait". A nőket számos állásból is kizárták, egyebek mellett a civil szervezeteknél végzett munkákból is.

Az Európai Tanács kedden bejelentette, hogy az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszerének keretein belül büntetést szabott ki három szervezetre és kilenc személyre, köztük két afganisztáni tálib miniszterre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.