A probléma ugyan nem csak Magyarországon jelenik meg, viszont az EU-átlag javult e téren, a tagállamok többsége ugyanis javított a náluk lévő helyzeten.
Az Európai Unióban folyamatosan csökkent az elmúlt években a „korai iskolaelhagyók” aránya. Ez alatt azokat a fiatalokat érti a statisztika, akik 18 és 24 éves koruk közt, vagy azelőtt kiestek az oktatásból, mielőtt a középfokú tanulmányaikat befejezték volna. Míg 2012-ben ez 13 százalékuk volt, tavaly már csak 10, idézi a friss Eurostat-adatokat a hvg.hu, hozzátéve: 2030-ra 9 alá mehet ez az adat.
Ám, bár az EU-tagállamok kétharmada csökkenteni tudta ezt az adatot,
Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Dániában, Észtországban, Luxemburgban, Németországban, Svédországban és Szlovákiában nőtt a lemorzsolódók aránya.
Igaz, csak "kis növekedésről" ír az Eurostat. Nálunk 12 százalék volt tavaly ez a szám, ez a harmadik legrosszabb arány a 27 tagállamból. Csak a romániai 16 százalék és a spanyolországi 14 százalék kedvezőtlenebb.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
