A státusztörvényen is múlik, hogy megkapja-e Magyarország az EU-s pénzt

A pedagógusokat korlátozó státusztörvény végső állapota nagyban befolyásolja, hogy Magyarország hozzájut-e az EU-s pénzekhez.

  • Tornyos Kata

Folyamatosak a tárgyalások a szakszervezetek és a Belügyminisztérium között a státusztörvénnyel kapcsolatban, de még mindig nem jutottak érdemi megállapodásra.

A törvénytervezet többek között az alábbi pontokat tartalmazza:

  • 4 helyett 6 hónapos lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül el lehet bárkit bocsájtani,
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökkenne,
  • azonban ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 6 hónapra emelkedne,
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék,
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidőintézményen belüli eltöltését
  • az államnak joga lenne ellenőrizni nem csak a munkahelyi, de a saját elektronikai eszközeiket is
  • törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba

Azt már sikerült elérniük a szakszervezeteknek, hogy ne ellenőrizzék a számítógépeiket a pedagógusoknak, illetve az áthelyezéssel kapcsolatban is születtek engedmények.

"Ez a kormányzat tárgyalási taktikája. Ez a szokása, hogy nagyon vadakat bedob, aztán abból kihátrál, de a számára létfontosságú pontokat akkor is átnyomja" - nyilatkozta korábban az Eduline-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Brüsszelben mégis a törvényjavaslat módosítására számítanak a Szabad Európa szerint, ugyanis onnan azt látják, hogy folyamatosak az egyeztetések az érdekképviseleti szervezetek és az illetékes minisztérium között.

 

A pedagógusok bérrendezése a magyar helyreállítási tervben és a kohéziós politikai forrásokból fizetett Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP+) is megjelenik, az utóbbiból 2025-ig nagyjából 1,8 milliárd eurót elkülönítve a tanárok és tanítók bérének fokozatos emelésére. Az uniós támogatás megszerzéséhez az Országgyűlésnek meg kell szavaznia, majd pedig hatályba kell léptetnie a béremelést a jogba átültető törvényt. A kormány márciusban közzétette a vonatkozó törvény tervezetét, de a státusztörvényét is.

 

Az uniós bizottság figyelemmel követi, hogy a státusztörvény semmilyen módon ne ássa alá a pedagógusi szakma vonzerejének javítására vonatkozó célt, és a kormány tartsa be azt az operatív programban tett kötelezettségvállalását, miszerint érdemi szociális párbeszédet folytat a legnagyobb szakszervezetekkel, és konszenzusra fog törekedni velük, különös tekintettel a már megszerzett jogokat illetően. Ha ez nem így történik, akkor azzal a forrás megszerzését akadályozhatják.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.