A pedagógusokat korlátozó státusztörvény végső állapota nagyban befolyásolja, hogy Magyarország hozzájut-e az EU-s pénzekhez.
Folyamatosak a tárgyalások a szakszervezetek és a Belügyminisztérium között a státusztörvénnyel kapcsolatban, de még mindig nem jutottak érdemi megállapodásra.
A törvénytervezet többek között az alábbi pontokat tartalmazza:
Azt már sikerült elérniük a szakszervezeteknek, hogy ne ellenőrizzék a számítógépeiket a pedagógusoknak, illetve az áthelyezéssel kapcsolatban is születtek engedmények.
"Ez a kormányzat tárgyalási taktikája. Ez a szokása, hogy nagyon vadakat bedob, aztán abból kihátrál, de a számára létfontosságú pontokat akkor is átnyomja" - nyilatkozta korábban az Eduline-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Brüsszelben mégis a törvényjavaslat módosítására számítanak a Szabad Európa szerint, ugyanis onnan azt látják, hogy folyamatosak az egyeztetések az érdekképviseleti szervezetek és az illetékes minisztérium között.
A pedagógusok bérrendezése a magyar helyreállítási tervben és a kohéziós politikai forrásokból fizetett Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP+) is megjelenik, az utóbbiból 2025-ig nagyjából 1,8 milliárd eurót elkülönítve a tanárok és tanítók bérének fokozatos emelésére. Az uniós támogatás megszerzéséhez az Országgyűlésnek meg kell szavaznia, majd pedig hatályba kell léptetnie a béremelést a jogba átültető törvényt. A kormány márciusban közzétette a vonatkozó törvény tervezetét, de a státusztörvényét is.
Az uniós bizottság figyelemmel követi, hogy a státusztörvény semmilyen módon ne ássa alá a pedagógusi szakma vonzerejének javítására vonatkozó célt, és a kormány tartsa be azt az operatív programban tett kötelezettségvállalását, miszerint érdemi szociális párbeszédet folytat a legnagyobb szakszervezetekkel, és konszenzusra fog törekedni velük, különös tekintettel a már megszerzett jogokat illetően. Ha ez nem így történik, akkor azzal a forrás megszerzését akadályozhatják.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
