A Kúriához fordul a PSZ, miután elutasították a népszavazási kezdeményezéseiket

A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.

  • Tarnay Kristóf

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás oktatási népszavazási kezdeményezéseit a 2023. május 9-én tartott ülésén. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) két alelnöke magánszemélyként 2023. március 14-én öt kérdésben kezdeményezett népszavazást. Ezek a következők voltak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelési intézményben ötödik évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?
  • Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?

A szakszervezet lapunkkal szerdán azt közölte: az NVB azért nem hitelesítette a kérdéseket, mert szerintük azok megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ez pedig nem várható el a választópolgároktól.

A bizottság szerint így a választók nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.

Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás most a Kúriánál kezdeményezi a Nemzeti Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálatát. Közleményükben úgy fogalmaznak, „a választópolgárok nem kezelhetők éretlen kisdiákként”. Szerintük a kormány „fél a valódi nemzeti konzultációtól”, a népszavazástól, „mert azon érdemi kérdésekre érdemi válaszok születhetnének a diákok, és ezzel Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó ügyekről”.

Gosztonyi az Eduline-nak azt mondta: az óraszámról és a tantervről szóló kérdéseket „csak” 8-7 arányban szavazta le az NVB, ezért ott látnak leginkább esélyt egy esetleges kúriai felülvizsgálatra. (A többinél 10-5 arányban voksoltak nemmel a bizottságban.) Az érdekvédő felidézte:

a bizottsági ülésen volt olyan tag, aki úgy érvelt: annyi plusz pontosítást várnának el, hogy tegyenek bele a kérdésekbe, hogy azokkal együtt már könnyen az lehet majd a probléma, hogy az túl bonyolultan lesz megfogalmazva.

A pedagógus úgy látja, azért rossz érv, hogy a választópolgárok nem értenék, miről szólnak a kérdésben hivatkozott ügyek, mert az aláírásgyűjtési és a népszavazási kampány lehetőséget ad ezek kommunikálására. Azt kérdésünkre még nem tudta megmondani, mit lépnek, ha a Kúria is ellenük dönt, de azt ígérte, „mennek tovább”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.