A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.
Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás oktatási népszavazási kezdeményezéseit a 2023. május 9-én tartott ülésén. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) két alelnöke magánszemélyként 2023. március 14-én öt kérdésben kezdeményezett népszavazást. Ezek a következők voltak:
A szakszervezet lapunkkal szerdán azt közölte: az NVB azért nem hitelesítette a kérdéseket, mert szerintük azok megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ez pedig nem várható el a választópolgároktól.
A bizottság szerint így a választók nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.
Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás most a Kúriánál kezdeményezi a Nemzeti Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálatát. Közleményükben úgy fogalmaznak, „a választópolgárok nem kezelhetők éretlen kisdiákként”. Szerintük a kormány „fél a valódi nemzeti konzultációtól”, a népszavazástól, „mert azon érdemi kérdésekre érdemi válaszok születhetnének a diákok, és ezzel Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó ügyekről”.
Gosztonyi az Eduline-nak azt mondta: az óraszámról és a tantervről szóló kérdéseket „csak” 8-7 arányban szavazta le az NVB, ezért ott látnak leginkább esélyt egy esetleges kúriai felülvizsgálatra. (A többinél 10-5 arányban voksoltak nemmel a bizottságban.) Az érdekvédő felidézte:
a bizottsági ülésen volt olyan tag, aki úgy érvelt: annyi plusz pontosítást várnának el, hogy tegyenek bele a kérdésekbe, hogy azokkal együtt már könnyen az lehet majd a probléma, hogy az túl bonyolultan lesz megfogalmazva.
A pedagógus úgy látja, azért rossz érv, hogy a választópolgárok nem értenék, miről szólnak a kérdésben hivatkozott ügyek, mert az aláírásgyűjtési és a népszavazási kampány lehetőséget ad ezek kommunikálására. Azt kérdésünkre még nem tudta megmondani, mit lépnek, ha a Kúria is ellenük dönt, de azt ígérte, „mennek tovább”.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
