Románia, Portugália, Argentína, Lettország, Anglia, Írország - ezekben az országokban is elégedetlenek a tanárok és folyamatosak a sztrájkok, tüntetések. Megnéztük, hogy a világ néhány országában hogy áll az oktatás helyzete, illetve hogyan reagál a tüntetőkre a kormány. Van, ahol a miniszterelnök beállt beszélgetni a tüntetők közé, nálunk ez szokatlan lenne.
Másfél éve megoldatlanok az oktatással és a pedagógusokkal kapcsolatos problémák. Miután a magyar kormány belengette a státusztörvény bevezetését, ami jelentősen korlátozná a pedagógusok megmaradt autonómiáját, az elégedetlenség tovább fokozódott. Ezért április 24-én sztrájknapot és tüntetést is tartottak az országban, amit május 3-án folytatnak.
Ugyanakkor nem csak Magyarországon van nehéz helyzetben az oktatás. Összegyűjtöttünk néhány országot, ahol szintén gyakoriak a sztrájkok.
Bukarest
Románia fővárosában a közalkalmazotti bérek tervezett befagyasztása és a közszférában meghirdetni tervezett létszámstop ellen tüntettek kedden három országos oktatási szakszervezet képviselői a bukaresti kormány székháza előtt - olvasható az MTI-n. Most csak az érdekképviseletek küldöttjei vesznek részt az akcióban, de május 10-re egy nagyobb hangvételű felvonulást szerveznek. Emellett megkezdték az aláírásgyűjtést a tényleges országos munkabeszüntetés kihirdetése érdekében is, amennyiben a kormány nem tesz le arról, hogy a bérezésükkel amúgy is elégedetlen pedagógusokon takarékoskodjon.
Az érdekképviseletek küldöttei petíciót terjesztettek be kedden a kormányhoz, amelyben egyebek mellett a 2017-es közalkalmazotti bértörvény által előírt, de rendre elnapolt béremelések folyósítását követelik, és arra figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy az állami bérek és nyugdíjak halmozásának betiltása, a bérek tavalyi szinten tervezett befagyasztása, illetve a tervezett létszámstop válságos helyzetbe juttatná az oktatási rendszert, amely már most működési zavarokkal küzd a képzett munkaerő hiánya miatt.
Lettország
Árpilis 24-én három napos sztrájkba kezdtek Lettország tanárai, több mint 19000-en csatlakoztak a munkabeszüntetéshez:
Méltatlan bérezés és túlterheltség - ezekkel nem csak a magyar, de a lett tanárok is küzködnek. Hétfőn a sztrájk mellett ők is tüntetést szerveztek a fővárosban. Amikor a felvonulás elérte a kabinet épületét, Krišjānis Kariņš miniszterelnök csatlakozott a tüntetőkhöz és elmondta, hogy a kormány az elmúlt négy évben fokozatosan emelte a béreket, és ezt a jövőben is tervezi folytatni.
Ennek ellenére még mindig nem teljesült minden sztrájkkövetelmény, mert több olyan pedagóguscsoport is van, akiknél a kormány által jóváhagyott tervezetben nem írnak béremelést. Például a logopédusoknál, pszichológusoknál és a kisegítő személyzetnél - foglalta össze a helyzetet a Eng.lsm.lv.
Portugália
"Nem tudunk ilyen körülmények között tovább dolgozni. Nem vagyunk megbecsülve" - mondta egy portugál tanár.
Az országban még januárban tartottak 18 napon át tartó sztrájkot, akkor 100 ezren tüntettek Lisszabonban (1974 óta ez volt a legnagyobb felvonulás az országban), jobb fizetést és munkakörülményeket követelve a tanárok számára, illetve Joao Costa oktatási miniszter lemondását – olvasható az aa.com-on.
Azóta folyamatosak a tüntetések, de a kormány reakciója nem bíztató, ők a keménykezűéget választják: hasonlóan a magyar sztrájktörvényhez, a portugál tanárok is kötelesek legalább három órát tanítani, még akkor is, ha a munkabeszüntetés mellett döntenek.
Írország
A legtöbb iskola Írország északi részén zárva tart április 26-án, mert tanárok és köztisztviselők százai kezdenek sztrájkba. A szakszervezetek az elmúlt évtized legnagyobb észak-írországi fellépésének nevezik az akciót. A sztrájkra a közalkalmazotti fizetések reálértékének csökkenése, az észak-írországi közalkalmazotti költségvetési válság és a munkásosztályt sújtó megélhetési költségek válsága miatt kerül sor - írta meg az irishnews.com.
Anglia
Az ország helyzetéről már többször írtunk az Edulineon. A legfrissebb hírek szerint április 27-én és május 2-án kezdenek újabb sztrájkba a tanárok. A szakszervezetek inflációkövető emelést szeretnének és plusz pénzt annak a biztosítására, hogy a béremelések ne az iskolák meglévő költségvetéséből származzanak - olvasható a BBC-n. A 2022-es 5 százalékos béremelés után a kormány erre az évre további 4,3 százalékos béremelést és egyszeri, egyösszegű 1000 fontos (472 ezer forint) támogatást ajánlott a közoktatásban dolgozó tanároknak, de eddig nem tudtak megállapodni a szakszervezetekkel.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
