Státusztörvény helyett valós egyeztetést követelnek a kormánytól a szakmai és civil szervezetek

Elfogadhatatlannak tartják a szakmai és civil szervezetek a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait.

  • Eduline

A Civil Közoktatási Platform, a Szülői Hang, a PDSZ, a PSZ és a TASZ szerint a törvénytervezet nem reagál érdemben az oktatás problémáira, a pedagógusok jogállásának és az iskolák működésének átalakítása pedig nemhogy nem védi, hanem kifejezetten csorbítja a diákok oktatáshoz való jogát - írják közös állásfoglalásukban.

A tervezet alapján a nevelőtestület számos kérdésben elveszti döntési jogát - írják -, ezzel tovább csökkentve a pedagógusok szakmai szabadságát és az érdekérvényesítés lehetőségeit.

Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a tervezet nem kezeli a kritikussá vált pedagógushiányt, hanem – az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényhez hasonlóan – törvénnyé emeli a káros gyakorlatokat. Az óraadó pedagógusok száma tovább növekedhet, és lehetővé válna a megfelelő képzettség nélküli pedagógushallgatók alkalmazása.

Az öt szervezet elvárja, hogy a kormány ebben a formában ne terjessze a tervezetet a parlament elé, hanem folytasson valós egyeztetést a szakmai és civil szervezetekkel, mielőtt bármilyen átfogó törvénymódosítást, illetve jogviszonyt érintő változtatást tervez. Szerintük a pedagógusok béremelése megoldható jogállásváltozás nélkül is, indokolatlan a béremelés feltételeként kifejezetten munkavállaló-ellenes, munkaterheket tovább növelő szabályokat bevezetni.

 

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.