"Kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen", érkeznek az első vélemények a teljesítményértékelési rendszer folyamatban lévő teszteléséről

Adminisztratív extra feladatok, előre meghatározott szempontrendszer, tanulói értékelések. Így zajlik a teljesítményértékelési rendszer tesztelése a kiválasztott iskolákban.

  • Eduline

Érkeznek az első hírek a Belügyminisztérium által bejelentett teljesítményértékelési rendszer "próbaüzeméről" - írta meg a hvg.hu.

Néhány nappal ezelőtt már mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint körülbelül 30-40 iskolában elindult a januárban bejelentett pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelése. Bár azt nem árulták el, hogy mely iskolákban zajlik a tesztüzem, a TanárBlog kérésére több olyan iskola pedagógusa is jelentkezett, ahol már zajlik a rendszer tesztelése.

„Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt. Az első lépés az volt, hogy kidolgozzák a pontozást, amely során 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni. A pedagógusoknak vállalnia kellett 3 célt, amelyek nem lehettek az alapfeladatok (pl. dokumentumok módosítása, osztályozó vizsga lebonyolítása stb.). Olyanokat fogadtak el, mint versenyeztetés, korrepetálás, tanórán kívüli programok szervezése. Ezekre lehet 30 pontot kapni. A 70 pontra a munkaközösség vezetők tesznek javaslatot, de az intézményvezető dönt a végén. Elvileg jönnek majd az óralátogatások, amire kell majd óratervet készíteni, de ennek a rendjéről még nem tudok részleteket” - nyilatkozta a hvg.hu-nak egy a neve elhallgatását kérő pedagógus.

Egy másik tanár beszámolója szerint egyelőre annyi történt, hogy le kellett írniuk három tanórán kívüli vállalást, mint például a versenyre készítés, a ballagtatás és egy főiskolai hallgató mentorálása. Erre 3x10 pontot kapnak majd, de óralátogatások is lesznek, amin különböző szempontoknak kell majd megfelelniük.

"A pontok alapján százalékolnak, s elosztják a tantestület tagjait felső és alsó 25 százalékra. Ezeknek a pontoknak a számát az igazgató, illetve az órát látogató dönti el” – mondta.

Ezek alapján úgy tűnik, igaz az a feltételezés, hogy a pontozás 70 százalékban központilag előre meghatározott szempontok alapján zajlik majd, az iskoláknak pedig mindössze 30 százaléka marad a beleszólásba. Az érintett pedagógusok azonban úgy látják, egyelőre szó sincs egyéni fejlesztési tervekről és a szakmai munka színvonalát javító feladatokról. Szerintük egyszerűen három olyan pluszfeladatot kell vállalniuk, ami egyébként nem tartozik az alapfeladatok közé.

Ez egy kicsit olyan, mintha egy orvos munkájának a minőségét azzal szeretnénk javítani, hogy fejlesztési tervet kell írnia a kórházi karácsonyi ünnepély megszervezésére, vagy a bohócdoktorok koordinálására

- vélekedett egy a lapnak nyilatkozó szakértő.

A tanári értékeléseket továbbá a diákok is segíthetik kérdőívek kitöltésével, ez azonban szintén problémás, hiszen ennek kitöltésekor egyszerűen kivetíthetik az iskolával kapcsolatos ellenérzéseiket, valójában tehát nem az őket tanító pedagógusokat pontoznák.

A megkérdezett tanár-oktatáskutató szerint tehát a teljesítményértékelési rendszer jelen formájában "teljesen alkalmatlan lesz arra, hogy valós visszajelzést adjon és fejlődési útvonalat határozzon meg", helyette sokkal inkább az adminisztratív, "kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen" extra feladatokról szól.

 

Hozzászólások

„Nagyon gyorsan beszélnek, ha több szót kell beírnom másodpercek alatt, mindig elveszek” – a hallott szövegértés volt a legnehezebb az emelt angolérettségin

Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.