Elkezdődött a pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelése

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy tudja, már 30-40 iskolában tervezik a tanárok béreit differenciáló rendszert.

  • Eduline

Már teszteli a tanárok tervezett teljesítményértékelési rendszerét a Belügyminisztérium - tudta meg a Népszava.

A minisztérium januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. Ennek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány belső teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák, emellett pedig a minisztérium által megszabott kompetenciaterületeken is meg kellene felelniük. Ilyen lehet egyebek mellett az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, de számítana az is, hogy milyen eredményekkel érettségiznek a diákjaik, és hogy hogyan szerepelnek bizonyos tanulmányi versenyeken. A legjobb eredményeket elérő pedagógusok pluszjuttatást kapnának, míg az eredeti tervekkel ellentétben az átlagon alul teljesítőek béréből nem vonnának le, de továbbképzésekre küldhetnék őket.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a lapnak azt mondta, tudomása szerint a rendszert jelenleg körülbelül 30-40 intézményben tesztelik, az NPK pedig már tett is javaslatokat a kormánynak. Többek között azt, hogy ne csak egy-egy pedagógus, hanem a tantestületek egészének a teljesítményét értékeljék, és ez alapján osszák szét a többletdíjazásokat, szerinte ugyanis amíg a pedagógusbérek nincsenek rendezve, nem célszerű nagymértékű differenciálást végrehajtani, mert az feszültséghez vezetne a tantestületeken belül.

A "próbaüzem" elindulását a Belügyminisztérium is megerősítette, a hírekkel ellentétben viszont arról még nem született döntés, hogy pontosan mikortól vezetnék be élesben is a közoktatásban az új teljesítményértékelést.

A próbával kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is megszólalt. Szerinte a BM koncepciója nem a jobb teljesítményre, hanem még több ingyenmunkára ösztönözné a pedagógusokat, mivel az értékelés során pluszpont járna a túlórázásért, a helyettesítések számáért, és iskolán kívüli programok szervezéséért is. A Népszavának azt mondta, jövő hét szerdán lesz újabb egyeztetés a minisztériumban, ahol a mostani kipróbálási időszak tapasztalatairól is szeretnének többet megtudni.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.