Elkezdődött a pedagógus teljesítményértékelési rendszer tesztelése

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke úgy tudja, már 30-40 iskolában tervezik a tanárok béreit differenciáló rendszert.

  • Eduline

Már teszteli a tanárok tervezett teljesítményértékelési rendszerét a Belügyminisztérium - tudta meg a Népszava.

A minisztérium januárban jelentette be, hogy új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásba. Ennek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány belső teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák, emellett pedig a minisztérium által megszabott kompetenciaterületeken is meg kellene felelniük. Ilyen lehet egyebek mellett az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, de számítana az is, hogy milyen eredményekkel érettségiznek a diákjaik, és hogy hogyan szerepelnek bizonyos tanulmányi versenyeken. A legjobb eredményeket elérő pedagógusok pluszjuttatást kapnának, míg az eredeti tervekkel ellentétben az átlagon alul teljesítőek béréből nem vonnának le, de továbbképzésekre küldhetnék őket.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a lapnak azt mondta, tudomása szerint a rendszert jelenleg körülbelül 30-40 intézményben tesztelik, az NPK pedig már tett is javaslatokat a kormánynak. Többek között azt, hogy ne csak egy-egy pedagógus, hanem a tantestületek egészének a teljesítményét értékeljék, és ez alapján osszák szét a többletdíjazásokat, szerinte ugyanis amíg a pedagógusbérek nincsenek rendezve, nem célszerű nagymértékű differenciálást végrehajtani, mert az feszültséghez vezetne a tantestületeken belül.

A "próbaüzem" elindulását a Belügyminisztérium is megerősítette, a hírekkel ellentétben viszont arról még nem született döntés, hogy pontosan mikortól vezetnék be élesben is a közoktatásban az új teljesítményértékelést.

A próbával kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is megszólalt. Szerinte a BM koncepciója nem a jobb teljesítményre, hanem még több ingyenmunkára ösztönözné a pedagógusokat, mivel az értékelés során pluszpont járna a túlórázásért, a helyettesítések számáért, és iskolán kívüli programok szervezéséért is. A Népszavának azt mondta, jövő hét szerdán lesz újabb egyeztetés a minisztériumban, ahol a mostani kipróbálási időszak tapasztalatairól is szeretnének többet megtudni.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?