Elkezdődött az újabb kétnapos és határozatlan idejű pedagógussztrájk, a tanári érdekképviseletek szerint viszont júliusnál hamarabb aligha lehet megegyezés a kormánnyal.
Minden nyolcadik tanár, vagyis több mint tízezer pedagógus vesz részt a ma kezdődő kétnapos sztrájkon - számolt be róla a 24.hu.
Korábban már mi is megírtuk, hogy a közoktatásban kétnapos, a szakképzésekben pedig határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a pedagógusok március 16-án, a tavaly meghirdetett határozatlan idejű sztrájk első évfordulóján, mert a sztrájktárgyalások, tüntetések és egyéb akciók ellenére a kormány továbbra sem reagált a szakszervezetek követeléseire. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint mindössze annyi előrelépés történt a kormány álláspontjában, hogy míg korábban el sem ismerték a problémákat, mostanra háromszor tíz százalékos béremelésről, valamint a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára történő felzárkóztatásáról tettek ígéretet.
A sztrájknapokat szervező szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ szerint intézményenként eltérő, hogyan vesznek részt a munkabeszüntetésen. Vannak iskolák, ahol egész nap nincs tanítás, máshol viszont csak három-négy, vagy mindössze egy órát nem tartanak meg, az is előfordul azonban, hogy ahol az egész tantestület sztrájkol, ott rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, és sok - elsősorban az ellenzéki települések - óvodáiban is a munkabeszüntetés mellett döntöttek. A sztrájk első napján egyébként tárgyalás is lesz a kormány és a tanári érdekképviseletek között. Ezen ugyanazokról a pontokról egyeztetnek majd, amiket még 2021 őszén fogalmaztak meg, és amikről azóta sem sikerült megegyezniük a kormánnyal. A követeléseket mindössze annyival egészítették ki, hogy azt kérik, helyezzék hatályon kívül a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, tavaly nyáron elfogadott törvényt, ami előírja, hogy a tanároknak a sztrájk alatt is kötelezően meg kelljen tartaniuk az óráik legalább ötven százalékát.
A szakszervezetek július előtt nem számítanak megegyezésre, főként azért, mert az új pedagógus státustörvényben meghatározott bér nem követi a diplomás átlagbér növekedését.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
